V. Szixtusz, aki saját értékrendjét követve reformálta meg az egyházat

V. Szixtusz pápa gondolkodása sok ellenséget szerzett

Ötszáz éve, 1521. december 13-án született V. Szixtusz, az ellenreformáció jelentős pápája, akinek sikerült úrrá lenni a dél-itáliai és a pénzügyi káoszon, és aki kiváló szervezőképességét pedig a pápai kúria átszervezésénél bizonyíthatta be. Pápaként a belső reformok mellett hatalmas építkezésekbe fogott, amelyek mind a mai napig Róma barokk arcában főszerepet játszanak.

Kiemelkedő teológiai tudása és kiváló szónoki képességei voltak

Felice Piergentile néven látta meg a napvilágot az itáliai Grottammare városkájában 1521. december 13-án, ám később a nevét Peretti formában használta. Gyermekéveiről Felice már egyházfőként készített később feljegyzéseket, amelyekből az derült ki, hogy a későbbi pápa igen szegény sorban kezdte az életet. Szülei az urbinói herceg önkénye elől költöztek Montaltóból az Adriai-tenger partján fekvő Grottamare városkába, ahol apja kertészkedésből tartotta fenn magát.

Szülei a szegénység ellenére a legjobb neveltetést szerették volna fiúk számára biztosítani, amelyre akkoriban csak a szerzetesrendek adtak lehetőséget.

V. Szixtusz pápa gondolkodása sok ellenséget szerzett Forrás: Wikimedia Commons

A fiút kilencéves korában ezért Montaltóba küldték tanulni a ferencesekhez, ahol tizenkettő évesen lett novícius. Felice filozófiai és teológiai tanulmányait 1544 szeptemberében fejezte be Bolognában, majd három év múlva, 1547-ben pappá szentelték, és hamarosan megszerezte a teológiai doktorátust is.

Kiemelkedő teológiai tudása és kiváló szónoki képességei gyorsan felkeltették elöljárói figyelmét.

1552-ben ezért a későbbi pápa tarthatta Rómában a nagyböjti prédikációt, majd Rodolfo Pio da Carpi bíboros, a ferences rend védnöke közbenjárására a húsvéti szentbeszédet is. A hallgatóság soraiban ott volt a jezsuita rendet megalapító Loyolai Szent Ignác, Néri Szent Fülöp és a későbbi IV. Pál pápa és V. Piusz pápa is.

Loyolai Szent Ignác, a jezsuita rend alapítója Forrás: Wikimedia Commons

Hamarosan a sienai, majd a nápolyi ferences konvent rektorának, 1556-tól a velencei minoriták vezetőjének nevezték ki.

A következő évben a helyi inkvizítor is ő lett, és kinevezték a római La Sapienza Egyetem professzorává. Előbbi tisztségében azonban olyan könyörtelennek bizonyult, hogy a velencei vezetés nyomására visszahívták.

Pápaként vasszigorral fogott hozzá a rendteremtéshez

1565-ben IV. Pius felkérte Felicét, hogy csatlakozzon Boncompagni bíboros, a későbbi XIII. Gergely legátusához Spanyolországba. A rövidre sikerült diplomáciai küldetés után V. Piusz pápa 1570. május 17-én bíborossá kreálta a San Simeone-templom címén (később átnevezte San Girolamo dei Schiavoni névre), majd Fermo érsekének nevezte ki. Politikai ellensége, XIII. Gergely pápasága idején (1572-1585) Felice

minden nyilvános szerepléstől visszavonult, ezalatt összegyűjtötte Szent Ambrus műveit, amelyet 1579-ben adott ki és villát építtetett az Esquilinus-domb tetején.

Az épületet pápasága alatt kibővítette, és hogy ne zavarják a kilátást, számos házat elbontatott előle és új utcákat alakított ki.

XIII. Gergely pápa, Szixtusz nagy ellensége Forrás: Origo

A XIII. Gergely halála után összeült konklávé 1585. április 24-én V. Szixtusz néven őt választotta meg a katolikus egyház fejének.

Trónra kerülése idején az egyházi állam szörnyű állapotban volt: az adminisztráció szétesett, a korrupció mindent átszőtt, miközben tolvajok és rablóbandák lepték el az utcákat. Szixtusz vasszigorral fogott hozzá a rendteremtéshez, aki rendeleteinek könyörtelenül érvényt szerzett. Több ezer útonállót állítottak bíróság elé és végeztek ki, akkoriban az a szólás járta, hogy több levágott fej van kitűzve a Ponte Sant'Angelo hídon, mint amennyi a dinnye a piacon.

Rómában legendák keltek szárnyra a szigorú, de igazságos pápáról, aki - akárcsak a magyar népmesékben Mátyás király - álruhában járta a várost és büntette meg a gonoszokat.

V. Szixtusz szobra Loretóban Forrás: Wikimedia Commons

Az itáliai államokkal és a Pápai Állam nagyhatalmú főuraival békességre törekedett, ugyanakkor megújította I. Erzsébet angol királynő, az anglikán egyház fejének kiátkozását és kiközösítette az egyházból az akkor még hugenotta későbbi IV. Henrik francia királyt is, aki aztán koronázása előtt áttért a katolikus hitre.

A végső döntés minden téren az ő kezében maradt

Szixtusz a pénzügyeket is rendbe tette, számos hivatalt bocsátott áruba, új adókat vetett ki és átalakította az állami kölcsönök kamatait, így hamarosan tele lett a kincstár. A megszaporodott bevételeket letétbe helyezték, rendelkezése szerint a pénzt leendő keresztes hadjárat szervezésére és a Szentszék védelmére kellett tartalékolni.

1586. december 8-i keltezésű Postquam verus bullájában a bíborosi kollégiumot hetven főre korlátozta, majd 1588-as Immensa Aeterni Dei kezdetű bullájával átszervezte a Kúriát, tizenöt állandó kongregációt hozva létre.

A Római Kúria épülete a Vatikánban Forrás: Wikimedia Commons

Ezek egy része nem az egyház ügyeivel, hanem a gazdasággal és az igazgatással foglalkozott, ezzel csökkentették a pápa terheit anélkül, hogy korlátozták volna tekintélyét, hiszen a végső döntés minden téren az ő kezében maradt. Szixtusz pápasága alatt,

1590-ben jelent meg a latin nyelvű Szentírás (Vulgata) javított kiadása, amelyről a tridenti zsinat rendelkezett.

Az új kiadás azonban tele volt hibákkal, ezért visszavonták, a végleges változatot, amely mai napig a hivatalos katolikus Biblia, csak 1592-ben adta ki utóda, VIII. Kelemen pápa.

Öt és fél év pontifikátus után malárialázban halt meg

A belső reformok mellett hatalmas építkezésekbe fogott, amelyek mind a mai napig Róma barokk arcában főszerepet játszanak. V. Szixtusz pártolta a művészeteket, hatására az ősi város óriásit fejlődésen ment keresztül.

Utakat, vízvezetékeket építtetett, befejeztette a Szent Péter-templom kupoláját, felépíttette alapjaiból a lateráni palotát, megalapította a vatikáni könyvtárat.

Áthelyeztette az egyiptomi obeliszket a Szent Péter-tér mértani középpontjába, a 327 tonnás, egyetlen tömbből álló obeliszk mozgatását a korban műszaki csodának minősítették. Több hatalmas építkezésbe fogott bele mint századának minden pápája együttvéve.

V. Szixtusz pápa sírja a Santa Maria Maggiore-bazilikában Forrás: Wikimedia Commons/Dguendel

A pápa a vegyes eredményekkel teli öt és fél év pontifikátus után malárialázban halt meg 1590. augusztus 27-én.

Szobrát, amelyet még életében állítottak neki a Capitoliumon, ám a halála után azonnal ledöntötték. A makacs és önfejű természetű pápát az ellenreformáció egyik legnagyobb egyházfőjeként, az egyik legfontosabb pápaként tartják számon.

(MTVA Sajtóarchívum, Origó)