Az agyunk lendületet kap az új nyelvek tanulása során

nyelvtanulás diák fejhallgató tanulás
Tanulásra a délután az ideális
Vágólapra másolva!
Egy új nyelv elsajátítása fokozza az agyi aktivitást, legalábbis ezt állapították meg a kutatók. Ez a készség javulásával egyidőben könnyen visszavezethető az alapszintre, ami lehetővé teszi a tudomány számára az agyban zajló folyamat nyomon követését.
Vágólapra másolva!

Kvantitatív módon mérték a javulást

A legfrissebb kutatások alapján az agyunk képes rendkívüli módon ráhangolódni egy nyelv megértésére és használatára. Nem meglepő, hogy a másokkal való beszélgetés az emberi tapasztalat fontos része.

Amikor új nyelvet tanulunk, az agy különböző területei úgymond felújulnak és együttműködnek, hogy pontosabban „megértsék", amit olvasunk, hallunk és hogy mit szeretnénk elmondani.

A Frontiers in Behavioral Neuroscience tudományos szaklapban publikált tanulmány szerint ez a folyamat nyomon követhető, mivel az agyban zajlik, ami lehetővé teszi számunkra az előrehaladás mérését.

A nyelvtanulási készségeinket az agyunk is támogatja Forrás: Kovács Attila

– mondta Kuniyoshi L. Sakai professzor, a Tokiói Egyetem idegtudósa és a tanulmány első szerzője a ZME Science online tudományos portálnak.

A szakemberek 15 önkéntes bevonásával végezték a tanulmányt, akik átlagéletkora 20 év körül volt. Leginkább Európából származó résztvevőkkel dolgoztak, akik angolt tanultak, de nem rendelkeztek előzetes tapasztalatokkal a japán nyelvvel kapcsolatban és soha nem is jártak Japánban.

Az önkénteseket Tokióba költöztették, és a kutatók az ott tartott bevezető japán órákon (minden nap legalább három órán át) nyomon követték előrehaladásukat.

Hat-tizennégy hét múlva a résztvevők feleletválasztós olvasási és hallgatási teszteket végeztek. A tudósok ezek során „passzív" készségeket előnyben részesítették az olyan „aktívakkal" szemben, mint az írás vagy a beszéd, mivel ezek objektívebben értékelhetők.

Jelentősen nőtt a véráramlás

Az egyes vizsgálatok során mágneses rezonancia képalkotó (MRI) szkennert használtak, hogy rögzítsék a résztvevők agyi aktivitását. Az MRI ugyanis nyomon követheti az agy belsejében a véráramlást, amely megbízható mutatója az idegsejtek aktivitásának. Ahogy arra a most publikált tanulmány rámutat,

az agy négy régiója – a nyelvtani központ és a megértési terület a bal frontális lebenyben, valamint a hallás utáni értés, illetve a szókincs területei a temporális és parietális lebenyben – együtt dolgozik a nyelvtanulás során.

Ráadásul az emlékezetért és a látásért felelős területek is „aktívan támogatják" ezt a négy területet.

Az agyi aktivitás mérésével a jövőben objektíven összehasonlíthatják a nyelvtanulás különböző módszereit Forrás: AFP / BSIP / Fernando Da Cunha

Az első vizsgálati szakasz során minden résztvevőnél jelentősen megnőtt a véráramlás, ami a tudósok szerint arra utal, hogy az agy keményen dolgozik a betűk és sajátságok, vagy épp a hangok felismerésén. Az önkéntesek összességében körülbelül 45 százalékos pontosságot értek el az olvasási, és 75 százalékos pontosságot a hallással kapcsolatos teszteken.

A második körben az átlagos olvasási pontszám körülbelül 55 százalékra javult.

A hallgatási tesztek pontossága nem változott, de a szerzők megjegyezték, hogy a résztvevők gyorsabban válaszoltak, ami arra utal, hogy jobban megértették azt, amit hallottak.

– mutatott rá Sakai.

A kutatók szerint a megállapításaik egyik lehetséges alkalmazása biometrikus eszköz lehet a nyelvi készségek terén elért eredmények értékelésére. Ám az orvosok is alkalmazhatják a munkájuk során, például segítséget tudnak nyújtani agysérülés vagy stroke utáni nyelvtudás visszaszerzésében.