Soha sem észleltek még ilyen közel a fővároshoz vadon élő medvét

A barnamedve (Ursus arctos) a legnagyobb testű európai szárazföldi gerinces ragadozó

Az utóbbi években egyre többször figyeltek meg barnamedvéket, elsősorban az Északi-középhegységben, főleg a Bükk vidékén. Úgy tűnik, hogy a legnagyobb testű európai ragadozó több mint másfél évszázad után ismét birtokába veszi az észak-magyarországi hegyvidék sűrű erdőkkel borított területeit. A közelmúltban már a Börzsöny vadonjában is felbukkantak, most hétvégén pedig a Budapesttől alig 30 kilométeres távolságra fekvő Diósjenő határában akadtak egy termetes példány nyomára.

A népszerű börzsönyi kirándulóhely közelében bukkant fel a mackó

Tavaly jelentősen megszaporodtak a hazánk északi térségéből származó barnamedve-észlelések. 2020. október 18-án vasárnapra virradóan már arról érkezett bejelentés, hogy egy megtermett barnamedvét láttak kóborolni Miskolc belterületén, amint az a lentebb beágyazott videón is megtekinthető.

A megfigyelések azt mutatják, hogy az európai gerinces fauna leghatalmasabb testű ragadozója, a barnamedve (Ursus arctos) több mint másfél évszázad múltán ismét tartósan megtelepszik az Északi-középhegység erdeiben.

A barnamedve (Ursus arctos) a legnagyobb testű európai szárazföldi gerinces ragadozó Forrás: Romania Insider

Eleinte csak a Bükkben akadtak medvék nyomára,

de az észlelések arra utalnak, hogy a nagy testű állatok a Bükktől egyre nyugatabbra fekvő területeket is a birtokukba veszik. Tavaly a fővárostól bő száz kilométerre fekvő Egerszalóknál, majd a Budapesttől 45 km-re fekvő Heves megyei település, Petőfibánya határában azonosítottak barnamedve lábnyomokat.

2021. május elsején arról érkezett bejelentés a diósjenői polgármesteri hivatalhoz, hogy a népszerű kirándulóhely, Mázsaháza közelében, a nagybörzsönyi erdei vasút végállomás közelében azonosítottak medve lábnyomokat – számolt be a hírről a Budapest környéke internetes portál.

Diósjenő látképe, háttérben a Börzsöny vonulatával. A Nógrád megyei település alig 30 kilométerre fekszik a fővárostól Forrás: Facebook/Diósjenő közösségi oldala

A diósjenői önkormányzat a bejelentés után értesítette a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóságát, és fokozott óvatosságra intette a környéken kirándulókat. A nemzeti park szakemberei igyekeznek feltérképezni a „börzsönyi medve" lehetséges territóriumát.

Jó tanácsok a kirándulóknak és természetjáróknak

Mivel egyre gyakrabban számíthatunk barnamedvék felbukkanására hazánk északi hegységeiben, elsősorban a Bükkben, de a cserháti dombvidéken, és most már talán a Börzsönyben is,

nem árt tisztában lenni néhány követendő viselkedési szabállyal,

ha kirándulás közben barnamedve keresztezné az utunkat. Először is tudni kell, hogy a barnamedve fő szabályként kerüli az emberrel való találkozást.

A barnamedve (Ursus arctos) a szabad természetben ugyanúgy tart az embertől, mint amennyire az ember megijedhet a medvétől. Csak „szorult „ helyzetben, vagy a bocsait védve mutathat támadó magatartást. Forrás: Wikimedia Commons

Ha olyan területszakaszon túrázunk, ahol esélyes lehet barnamedve felbukkanása, célszerű zajt kelteni magunk körül, mert ennek hatására a sűrűben rejtőző medve visszahúzódik. Nagyon fontos szabály, hogy ha medvebocsokat látunk, bármilyen aranyosnak is tarjuk őket,

semmiféleképpen se közelítsük meg az állatokat,

mert bizonyos, hogy az anyjuk is a közelben van, és az anyamedve rendkívül agresszíven védelmezi a bocsait.

A Diósjenő határában felfedezett barnamedve lábnyom Forrás: Facebook/Diósjenő közösségi oldala

Azzal sem árt tisztában lenni, jó, ha többen vagyunk , mert egy nagyobb létszámú csoport riasztóan hat a medvére.

Ha mindezek ellenére mégis összetalálkoznánk egy barnamedvével, az egyik legfontosabb szabály, hogy maradjunk nyugodtak, és ne próbáljunk meg pánikszerűen elszaladni, illetve ne hangoskodjunk.

Európai barna medve (Ursus arctos arctos). Forrás: https://en.wikipedia.org/wiki/Eurasian_brown_bear#/media/File:Ursus_arctos_arctos.jpg

A menekülés ugyanis agresszív magatartást válthat ki az állatból, a barnamedve pedig a nagy testtömege ellenére is, rövidtávon igen gyorsan tud futni. Fontos, hogy álljunk meg miután észrevettük a medvét, kerüljük a hirtelen mozdulatokat, és az élénk taglejtéseket. Nem ajánlott az sem, hogy kővel, vagy faággal megdobálva próbáljuk meg elűzni a medvét,

mert ezt az állat támadásként értékelheti, és agresszív magatartással válaszolhat.

Kerüljük a medvével való direkt szemkontaktust, mert ez ugyancsak támadó ösztönt válthat ki az állatból, de ugyanakkor azt se hagyjuk, hogy a hátunk mögé kerüljön, hanem lassan és megfontoltan hátráljunk, miközben óvatosan szemmel tartjuk.

A 19. század közepén a faj kihalt a mai Magyarország területéről Forrás: https://phys.org/news/2019-05-brown-sighting-portugal-century.html

Ha autóval közlekedünk például egy erdei úton, és eközben találkozunk medvével, semmiféleképpen se hagyjuk el a gépkocsit mindaddig, amíg az állat el nem távozott. A Bükki Nemzeti Park honlapján további hasznos tanácsokról is informálódhatunk.

170 év múltán ismét élnek medvék a határainkon belül

A barnamedve a ragadozók rendjébe (Carnivora) ezen belül pedig a medvefélék családjába (Ursidae) tartozó nagytestű emlős, amely Eurázsia nyugati, mérsékelt övi területein, továbbá Alaszkában, illetve Kanada valamint az Egyesült Államok nyugati partvidékén egyaránt honos fajnak számít.

A Börzsöny vonulatának panorámaképe Forrás: Wkimedia Commons /Cser Lajos

Európában a legjelentősebb barnamedve populáció a Kárpátokban él Szlovákia és Erdély hegyvidékein. Annak ellenére, hogy a barnamedve ragadozó emlős, gyakorlatilag mindenevő; zömében erdei gyümölcsöket, gombákat, terméseket és hagymákat fogyaszt, de kiássa a kotoréklakó állatokat, a pockokat, mormotákat, valamint megeszi a rovarokat is.

Európában a Kárpátokban él a legjelentősebb medve populáció Forrás: AFP/Lino Mirgeler

Közismert, hogy a mézet különösen kedveli, de nem veti meg a dögevést sem. Az észak-amerikai alfaja, a grizzly (Ursus arctos horribilis), sokkal gyakrabban vadászik nagy testű emlősökre, és amely képes elejteni a hatalmas jávorszarvast ugyanúgy, mint a nála kisebb fekete medvét.

Magyarország területéről az 1850-es években pusztult ki a barnamedve,

és egészen az 1990-es évek közepéig extrém ritkának számított egy-egy, többnyire szlovák területről áttévedt példány megpillantása.

A Nagybörzsöny látképe. Úgy tűnik, hogy a Börzsönyben is megtelepedőben van a barnamedve Forrás: Wkimedia Commons / Szeder László

A természetvédelmi szakemberek és a zoológusok szerint 2014-től vehetjük bizonyosra, hogy a barnamedve ismét megtelepedett az országhatárainkon belül.

A barnamedvék jelenléte most már állandónak tekinthető a Litke- Etesi dombság, a Karancs, valamint a Felső-Tarnai dombság vidékén, és viszonylag gyakorinak számít a Bükkben is. A Börzsöny vidékéről származó megfigyelések azt sugallják, hogy a barnamedvék ím már a Budapesthez közeli Dunazug-hegységben is betelepedésre készülnek. A barnamedve Magyarországon fokozottan védett fajnak számít.