Száznegyven, borostyánköves ékszer rejtőzött a temetkezési helyen

Összesen 140 darab borostyánból készült tárgyat találtak

A Petrozavodszki Állami Egyetem régészei „egyedülálló" temetkezési helyt fedeztek fel az Onega-tó nyugati partján, az Oroszországi Karéliai Köztársaság területén. A kutatók egy magas státuszú egyed temetését tárták fel egy keskeny, ovális gödörben, amelyet vörös okker szegélyezett.

A sír tisztításakor a szakemberek összesen száznegyven darab, borostyánszínű ékszert fedeztek fel. Ezekhez hasonlókra korábban csak a Balti-tenger keleti részén találtak példát. A temetkezési helyen rejtőző ékszerek gombokból, medálokból és különböző kovakő elemekből álltak.

A borostyánsárga ékszereket lefelé helyezve, sorba rendezték, és az elhunyt fölé helyezett bőrborításba varrták, míg a gödör szélei mentén borostyánsárga díszítéseket helyeztek el, amelyek két szintet alkottak.

A régészek összehasonlították az hasonlóságot a Balti-tenger keleti részén található helyek borostyánkő díszítéseivel és arra jutottak, hogy a temetés valamikor Krisztus előtt 3400 körül történhetett, a kőrézkorban vagy rézkorban, amely átmenetet képzett a neolitikum és a bronzkor között.

Összesen 140 darab borostyánból készült tárgyat találtak Forrás: Ministry of Science and Higher Education of the Russian Federation

A HeritageDaily online tudományos portál szerint ebben az időszakban a fém- és kőbányászat különösen fejlett volt egyes területeken, ezeknek az anyagoknak az értékes árukká történő feldolgozásával együtt.

A balti régióban található a legnagyobb ismert borostyánkő, amely balti borostyán, a szukcinit megkövesedett harmadidőszaki fenyőgyanta.

A kő 44 millió évvel korábbról, az eocén korszakból származik; színe, természetes szépsége, valamint a polírozás révén bonyolult formákká alakításának köszönhetően igen értékesnek számított.

A temetkezési hely mellett balták és bárdok készítésére szolgáló műhelyeket fedeztek fel, ezeket jelenleg az egyetemi kutatók vizsgálják. A tudósok elmélete szerint

az elhunyt a kelet-balti államok egyik kereskedője lehetett, aki az Onega-tó nyugati partjára érkezett, hogy baltákat szerezzen be, borostyánért cserébe.

Ez ősi kereskedelmi kapcsolatokra utalhat a mai finn-orosz határtól délkeletre található Karélia lakói és a Balti-tenger déli partvidékén élő törzsek között.