A kutya- és a macskatulajdonosok régóta szentül meg vannak győződve arról, hogy az ő kedvencük más, mint a többi. Az utóbbi időben egyre több tudományos kutatás támasztja alá, hogy nemcsak az embereknek, az állatoknak is van személyiségük.

Aki több állatot tartott már életében, az tudja, hogy még az azonos fajú és fajtájú állatok, kutyák, macskák, hörcsögök, papagájok viselkedésében, vérmérsékletében is igen jelentős különbségek lehetnek. Az utóbbi években egyre több cikk jelenik meg a témában, amelyek kísérleti módon is alátámasztják ezeket a gyakorlati megfigyeléseket. Sőt, olyan meglepő eredmények születtek, amelyek azt igazolják, hogy még a viszonylag egyszerű idegrendszerű állatoknak - például remeterákoknak vagy bodobácsoknak - is lehetnek egyéni jellemvonásaik.

A macskák ragaszkodása erősebb, mint hittük volnaForrás: pexels.com

Nem antropomorfizmus az állati személyiségjegyek keresése

Az állatok személyiségét alig több mint húsz éve kezdték tanulmányozni. Egészen a közelmúltig a legtöbb személyiségszakértő úgy vélte, egy ilyen tanulmány nem más, mint ostoba antropomorfizmus.

Gyanakvással és megvetéssel tekintettek rá" - mondta Samuel Gosling, a Texasi Egyetem pszichológusa. A kutatók azonban egyre több olyan fajt találnak, amelynél az egyes állatok következetesen eltérő módon viselkednek. A szakemberek úgy érveltek, hogy ezek a különbségek megfelelnek a személyiség tudományos meghatározásának.

Egy populációban az azonos nemű és méretű állatok viselkedése általában eltérő, sőt a különböző szituációkban ugyanazok a különbségek figyelhetőek meg. Habár az egyedek viselkedése módosulhat a helyzettől függően, mégis, az egyének közti különbségek ugyanazok maradnak; a kutatók ezeket a tényezőket jellemzik állati személyiségként.

A foltos hiéna jó anyaForrás: KATE YOSHIDA

Az első személyiségkutatások hiénákkal

Az állatok személyiségével foglalkozó egyik úttörő kutatást Gosling végezte hiénákkal az 1990-es évek közepén, a Berkeley Egyetemen. Gosling egy 34 egyedből álló hiénafalkát tanulmányozott. Célkitűzése az volt, hogy megállapítsa, tudjuk-e vizsgálni a személyiséget az állatoknál. "Egyáltalán nem volt egyértelmű, hogy működni fog a dolog" - mondta.

Gosling arra kérte a falka gondozóit, hogy minden egyes állatról töltsék ki az ötfaktoros emberi személyiségteszt egy módosított változatát. (Az ötfaktoros teszt a személyiség legalapvetőbb öt dimenzióját méri: extroverzió, együttműködés, lelkiismeretesség, neurocitás, nyitottság.)

Kiderült, hogy az állatokra hasonló faktorok jellemzőek, mint az emberekre" - mondta a kutató. Ami még érdekesebb, hogy a hiénák személyiségjegyei bizonyos mértékben megfeleltethetők voltak az embereknél leírtaknak. Köztük is voltak ingerlékenyebbek és nyugodtabbak, kellemesebb és kellemetlenebb természetűek. Azóta egy sor más állatnál dokumentálták a személyiségek létezését, a csimpánzoktól a tintahalakig.

Egy nőstény csimpánz a kölykével a guineai Bafin Nemzeti Park őserdejébenForrás: Great Apes Survival Partnership

Csimpánzok, halak, madarak és egyéb állatfajok

Az talán nem is különösen meglepő, hogy legközelebbi rokonaink, a csimpánzok eltérő személyiségjegyekkel rendelkeznek. A csimpánzok személyiségéről szóló egyik legátfogóbb tanulmányt Alexander Weiss (Edinburgh-i Egyetem) és munkatársai publikálták 2007-ben az American Journal of Primatology folyóiratban. Több száz állatkerti csimpánz személyiségjegyeit gyűjtötték össze kérdőívek alapján. A kutatók megállapították, hogy a csimpánzok is különféle csoportokba sorolhatók dominanciajegyeik, extrovertáltságuk, lelkiismeretességük és nyitottságuk alapján.

RemeterákForrás: Origo

Talán még ennél is érdekesebb, hogy a kutatások igazolták egyes személyiségjegyek meglétét egyes halaknál, rákoknál, madaraknál és rovaroknál. Egy amerikai kutatócsoport az akváriumi díszhalként is tartott szúnyogirtó fogasponty (Gambusia affinis) személyiségjegyeit vizsgálta. Többek közt az egyes halak merészsége és társas hajlama között találtak jelentős különbségeket. Egy másik kutatócsoport remeterákoknál (Pagurus bernhardus) mutatott ki eltérő személyiségjegyeket.

Egy debreceni kutatócsoport Barta Zoltán vezetésével pedig verőköltő bodobácsoknál (Pyrrhocoris apterus) figyelt meg eltéréseket. A rovarok közül a szárnyas egyedek bizonyíthatóan merészebben viselkedtek, mint szárnyatlan társaik.