Klónszelekciós nemesítéssel hoznak létre szőlőültetvényeket Pécsett

A PTE egyik legismertebb „zöld felülete, a PTE Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet madártávlatból

Rangos vendégek látogatták meg a Pécsi Tudományegyetem Szőlészeti és Borászati Kutatóintézetét (PTE SZBKI): Caroline Charette, Kanada magyarországi nagykövete és dr. Bencsik Dávid, az Agrárminisztérium nemzetközi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára. Mindketten egyaránt kíváncsi voltak az 1800 tételt őrző, és ezzel hazánk leggazdagabb szőlőgénbankjának számító kutatóintézetére, valamint az itt folyó kutatásokra, és az ezekben rejlő lehetőségekre. Minderről az egyetem tájékoztatta szerkesztőségünket.

Összesen 26 szőlőfajta több mint 300 parcelláján foglalkoznak a Pécsi Tudományegyetem Szőlészeti és Borászati Kutatóintézetét (PTE SZBKI) szakemberei klónszelekciós nemesítéssel. Az egyetem tájékoztatása szerint az elmúlt időszakban

az intézet fajtafenntartói és nemesítési tevékenységéből született klón- és fajtajelöltekből az ország számos borvidékén összehasonlító, fajtaérték-kutatásra alkalmas kísérleti ültetvények létesültek.

Ilyen ültetvényekben helyezték el további vizsgálatok céljára az újra termesztésbe vonható ősi kárpát-medencei fajtákat, a szelekciós és a keresztezéses nemesítési munka jelöltjeit.

Intézetünkben a nemesítési tevékenység az alapítás óta kiemelt jelentőségű feladat

– mutatott rá az egyetem. – A biológiai sokféleség megőrzése, a fajok, fajták és változatok fenntartása és a biológiai alapok fejlesztése – köztük a magas biológiai értékű és minőségű új fajták előállítása, és új klónok szelektálása – a környezeti, gazdasági kihívásokra adandó hatékony válaszadásban, a csúcsminőségű borok készítésében és a versenyképességben nélkülözhetetlen.

A PTE egyik legismertebb „zöld felülete, a PTE Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet madártávlatból Forrás: PTE/Csortos Szabolcs

A szakemberek kiemelték: ezeknek a kutatásoknak a gyakorlatban is megjelenő kedvező hatása csak akkor vezet eredményre, ha az ebből születő erőforrásokat a termelők közvetlenül is hasznosíthatják.

Ahhoz azonban, hogy az új erőforrások gyorsan és nagy felületen, a termelésben is megjelenjenek, több feltételnek kell teljesülnie.

Egyrészt szükségesek olyan, több borvidéken létesített, eltérő ökológiai adottságokkal rendelkező kísérleti ültetvények, ahol a fajta- és klónjelöltek genetikai, illetve szőlészeti-borászati értékét, teljesítményét tanulmányozhatják; másrészt olyan patogénmentes törzsállományok létrehozása is elengedhetetlen, amelyek a nagy biológiai értékű és egészséges szaporítóanyagok előállítását biztosítják.

Intézetünk a genetikai erőforrások hasznosítása terén a perspektivikus ősi hungarikum fajták termesztésbe vonásában az elmúlt 15 évben jelentős eredményeket ért el, mint például a Csókaszőlő, a Sárfehér vagy a Szerémi zöld

– mutattak rá a szakemberek a hozzánk eljuttatott közleményben. – Emellett 26 szőlőfajta, köztük regionális-, táj- és világfajták, több mint 300 parcelláján foglalkozunk klónszelekciós nemesítéssel.

Kiemelték: az elmúlt időszakban az intézet fajtafenntartói és nemesítési tevékenységéből született klón- és fajtajelöltekből az ország számos borvidékén összehasonlító, fajtaérték-kutatásra alkalmas kísérleti ültetvények létesültek, ahol

további vizsgálatok céljára elhelyezték az újra termesztésbe vonható ősi kárpát-medencei fajtákat, a szelekciós és a keresztezéses nemesítési munka jelöltjeit.

Caroline Charette, Kanada magyarországi nagykövete elsősorban a csemege szőlőfajták iránt mutatott kiemelt érdeklődést, valamint a rezisztens, tehát a különböző betegségeknek ellenálló fajták, és az ezekkel kapcsolatos kutatások iránt. Elismerően szólt a PTE SZBKI génbankjáról, amely remek alapot kínál az itt zajló kutatásokhoz, fejlesztésekhez.

A héten tett látogatáson dr. Bencsik Dávid helyettes államtitkár elmondta, „Csodálatos lehetőségeket nyújt a magyar borászat jövője szempontjából az intézet fizikai és szellemi tudástára."