Halszerű pikkelypáncél mesél a több ezer éves kínai kultúráról

Bőr pikkelypáncél a New York-i Metropolitan Museum of Art fegyver- és páncélgyűjteményéből, amelyet a kutatók nagyon hasonlónak ítéltek a Kínában talált ősi bőr pikkelypáncélhoz

A megdöbbent régészek egy bonyolult páncélra bukkantak Kína északnyugati részén egy 2500 éves sírban, ami több mint 5000 darab, úgynevezett átfedő bőrpikkelyből készült. A páncél valószínűleg azt szimbolizálta, hogy az eltemetett harcos mindig készen áll a harcra. Szakemberek szerint ez a fajta páncélzat egyedülállónak számított a maga idejében, amit valószínűleg a Közel-Keletről importálták.

A páncélt Turfan városa közelében, közvetlenül a Taklamakan-sivatag szélén, egy régészeti lelőhelyen tárták fel, amely megfelelő védelmet nyújthatott az ütések, szúrások és nyilak ellen.

A katonai leleten kívül a régészek egy 30 év körüli férfi maradványait is felfedezték a helyszínen, aki feltehetően a páncélt felszerelő harcos volt,

valamint kerámiatöredékeket, két szarvból és fából készült lópofa darabot, valamint egy birkakoponyát is találtak.

A pikkelyes páncél feltehetően jobb védelmet nyújtott a tompa támadásokkal szemben és olcsóbb volt az előállítása, de nem lehetett eléggé rugalmas és nem biztosított túl nagy „lefedettséget".

A Quaternary International folyóiratban publikált tanulmány szerint a pikkelyes páncélokat számos különböző kultúra harcosai viselték, és gyakran a lovaikat is hasonlóképpen díszítették.

Bőr pikkelypáncél a New York-i Metropolitan Museum of Art fegyver- és páncélgyűjteményéből, amelyet a kutatók nagyon hasonlónak ítéltek a Kínában talált ősi bőr pikkelypáncélhoz Forrás: Department of Arms and Armor, The Metropolitan Museum of Art

Anyaga nagyon változatos lehetett, a bronztól és a vastól kezdve a tobzoska pikkelyein át a papírig.

A régészek a Kínából újonnan leírt páncél rekonstrukciója után 5444 kis bőr pikkelyt és 140 nagyobbat számoltak meg. Mindegyik tehén nyersbőrből készült, és vízszintes, egymást átfedő sorokba rendezték őket, amelyeket bőrfűzőkkel kötöttek össze.

A régészeti bizonyítékok arra utalnak, hogy a temetőt közel 1400 évig folyamatosan használták, egészen a Krisztus utáni második századig

– mondta Patrick Wertmann, a Zürichi Egyetem Ázsiai és Keletkutatási Intézetének kutatója a ZME Science online tudományos portálnak. – Nagyon keveset tudunk azonban a Tarim-medencében több mint 2500 évvel ezelőtt eltemetett és a korábban ott élt emberekről.

Hozzátette: a régészek Cheshi népnek nevezték el őket, akik feltehetően mezőgazdasággal foglalkoztak, sátrakban laktak, valószínűleg szarvasmarhát és juhot is tartottak. Más közeli kultúrákhoz hasonlóan ők is lovasok és íjászok voltak.

Yanghai bőr pikkelypáncél főbb töredékei Forrás: DL Xu, P. Wertmann, M. Yibulayinmu

A kutatók szerint a temetkezési helyen felfedezett férfi nem biztos, hogy a cheshi kultúrához tartozott, eddig ugyanis nem találtak ehhez hasonló, méretarányos páncélt ebből vagy a korábbi időszakból Kínában.

Ezzel szemben a stílus azonban meglehetősen gyakorinak számított a korabeli perzsák és szkíták körében. Még néhány görög is viselte őket, bár ők inkább más típusú páncélt választottak.

Egyelőre tehát sok a találgatás a felfedezés körül, de a tudósok úgy vélik, hogy a páncél valószínűleg nem Kínában készült. Ha ezt sikerül bizonyítani, akkor a páncél a Nyugat és Kelet közötti technológiai kapcsolat ritka példája lehetett Krisztus előtt az 1. évezredben.