A Chavín-kultúra tagjai először Chavín de Huántarban telepedtek le az Urabarriu-korszakban (Krisztus előtt 900-500), a megszállás körülbelül Krisztus előtt 250-ig tartott.
Ez a 3200 méter magasan fekvő szertartási centrum volt a civilizáció központja a mai Ancash tartományban, ahol az évszázadok során két impozáns kőépületet, az úgynevezett Ó- és Újtemplomot húzták fel.
Hitük szabatos kidolgozott ikonográfiájának középpontjában a félelmet keltő jaguár, kígyó és madár állt. Legfőbb szereplője minden bizonnyal a "Chavíni Lándzsán" és a Raimondi-sztélén megjelenített isteni lény volt, amely e három állat főbb jellemvonásait ötvözte.
A komplexum jelentős szertartási központként és gyülekezőhelyként is szolgált a zarándokok számára, de a szakemberek szerint talán otthont adhatott egy jósnak is.
A Stanford Egyetem Chavín de Huántar Régészeti Kutatási és Természetvédelmi Programjának régészei nemrég robotkamerával kutattak egy kis csatornát a D épületben, amely során feltártak egy galériát és kamrát, amelynek közepén egy tárgyat találtak. A további vizsgálatok a járványhelyzet miatt késtek, de a kutatóknak nemrég sikerült bejutniuk a galériába és egy 35, egymással összekötő alagútból álló rendszert fedeztek fel.
A kamerás felmérés végül egy szoborszerű ceremoniális kőtálat talált, amelyen egy kondorkeselyű fejét háromdimenziós faragással látták el
– írja a HeritageDaily online portál. – A szakemberek ezrét az alagutat a „kondor galériájának" nevezték el.
A felfedezés kapcsán a régészek megerősítették, hogy a galéria tisztán ceremoniális jellegű lehetett, és egy átmeneti időteret képvisel az úgynevezett Caral-kultúra előtti, középső és késői formációs időszakából.