Rejtélyes, őskori vízistennő agyagfigurájára bukkantak

Az agyagfigura mindössze 19 centiméter magas, és hiányoznak a lábai, valamint a felsőtest elülső felülete

A régészek egy egyedülálló agyagfigurát fedeztek fel Bajorországban, amely egy őskori vízistennőt jelképezhet. A női alak az időszámításunk előtt 8. és 5. század idejéből, a vaskorból származik, amit az úgynevezett hallstatti kultúra készíthetett Unkenbach alacsonyan fekvő területe szélén.

A hallstatti kultúra nevét a felső-ausztriai Hallstatt településről kapta, melynek közelében a 19. század közepén több mint 900 kora vaskori sírt tártak fel. A régészeti kultúrkör Nyugat-Franciaországtól a Dunántúlig terjedt, az urnamezős kultúrából fejlődött ki, és elsőként használt tömegesen vasfegyvereket és -eszközöket.

A kultúra dominánsnak számított a nyugat- és közép-európai területeken a késő bronzkorban és a kora vaskorban.

Az agyagfigura felfedezésére a Mönchstockheim elkerülő út építési munkálatai során került sor, ahol a régészek épp egy úgynevezett mentőásatást végeztek egy kis víznyelőben, ahol feltárták a kis agyagfigurát, mellette üvegdarabokat, kerámiát és csontból készült szerszámokat.

A kerámialeleteken nem látszik a hidraulikus hatás által okozott lekerekített mállás, ami a szakemberek szerint arra utal, hogy

szándékosan rakták le őket a víznyelőben, mint egyfajta felajánlást.

A tudósok szerint a kerámiát valamikor az időszámításunk előtt 8. és 6. századra között készítették, ami megfelel a hallstatti kultúra korszakának.

Az agyagfigura mindössze 19 centiméter magas, és hiányoznak a lábai, valamint a felsőtest elülső felülete Forrás: Bavarian State Office for the Preservation of Monuments

Az agyagfigura mindössze 19 centiméter magas, és hiányoznak a lábai, valamint a felsőtest elülső felülete. A fej mindkét oldalán 5 perforált lyuk található az alsó áll magasságától a szemkörnyékig, ami esetleg fémgyűrűkkel díszített fejfedőt jelenthetett.

Hasonló agyagból készült figurákat a Fekete-tenger nyugati vidékéről ismerünk, amelyek az időszámításunk előtti 5. évezredből származnak

– mondta Dr. Stefanie Berg, a Bajor Állami Műemlékvédelmi Hivatal munkatársa a HeritageDaily online tudományos portálnak. – A többi lelet azonban a figura sokkal fiatalabb keltezésére utal; mindez viszont nagy teret hagy a jövőbeli értelmezéseknek.

A Bajor Állami Műemlékvédelmi Hivatal kutatói szerint a helyiek egykor talán vízistennőként imádhatták a figurát, és a víznyelőket a rituális felajánlások szent helyének tekintették. Abban azonban biztosak, hogy figura egyfajta kultusztárgyként funkcionált, ami erősen kötődött a vízhez.