Az Operation London Bridge – amit London Bridge is Down, vagyis a „London- híd összeomlott" kódnévvel is illetnek – annak a II. Erzsébet halálával életbe lépett műveleti tervnek a neve, amely magában foglalja a királynő halálának bejelentésével, a hivatalos gyász időszakával és az állami temetés időpontjával, valamint a trónörökös hivatalos megnevezésével kapcsolatos protokollt.
A tervvel kapcsolatos néhány rendelkezést még maga II. Erzsébet hozott meg személyesen,
néhány kapcsolódó intézkedés azonban már a trónörökösre, vagyis Károly walesi hercegre hárul (A brit trónöröklési rend szerint II. Erzsébet utódja a walesi herceg, vagyis a királynő legidősebb fia, Károly.) A London-híd tervhez szorosan kapcsolódik egy másik protokoll is, amely a Spring Tide (Tavaszi dagály) műveleti nevet viseli, ami az utód trónra lépési illetve koronázási terve.
A Nemzetközösség országai közül pedig számos kormányzat saját, önálló tervet dolgozott ki a királynő halálhírének bejelentésére, és az állami gyász kihirdetésére. A protokoll szerint miután a királynő orvosai hivatalosan is megállapították a halál beálltát,
első lépésként II. Erzsébet magántitkára, Sir Christopher Geidt felhívja a Downing Street 10-et,
vagyis a mindenkor brit miniszterelnök rezidenciáját.
A magántitkár a telefonba mindössze egyetlen rövid tőmondatot mond be a miniszterelnöknek:„London Bridge is down" vagyis a „London-híd összeomlott. » Liz Truss először annak a tizenöt nemzetközösségi országnak értesíti a kormányfőit, ahol II. Erzsébet töltötte be az államfői méltóságot, mint például Kanadában, Ausztráliában vagy Új-Zélandon, majd értesíti a több 36 nemzetközösségi ország vezetőit is.
A miniszterelnök csak ezután tájékoztatja hivatalosan is Anglia és a világ közvéleményét a királynő haláláról. Az eddigi hagyományok szerint a BBC -t a brit közszolgálati csatornát tájékoztatják először, de a jelenlegi viszonyok között valószínű, hogy az összes nagy hírcsatorna egyszerre kapja meg a gyászhírt. Külön érdekesség, hogy a brit utasszállító gépek kapitányai kötelesek közölni a királynő halálhírét a fedélzeten tartózkodókkal.
A portokoll szerint este tíz órakor, de legkésőbb másnap délután négy óráig a trónörökös a miniszterelnök jelenlétében intéz szózatot Nagy Britannia polgáraihoz. A halálhír bejelentése után kezdődik el a 12 napos hivatalos nemzeti gyász. A királynő holttestét a skóciai Balmoral-kastélyból különvonaton viszik Londonba, ahol először a Buckingham-palota tróntermében három napra, majd a temetés előtt a Westminster-apátságban négy napra felravatalozzák.
A nemzeti gyász ideje alatt a zászlókat félárbócra eresztik, a temetés napja, valamint az új uralkodó megkoronázása munkaszüneti napnak nyilvánul.
A temetési szertartás után II. Erzsébetet a Windsor-kastély kápolnájában helyezik örök nyugalomra.
II. Erzsébet halálával – ha csak Károly herceg le nem mond Vilmos herceg javára a trónöröklésről – Károly lesz az új király, az angol történelemben e néven harmadikként.
Az új királynak azonban joga van saját nevet is választani magának,
és ha él ezzel a jogával, akkor más néven léphet a trónra.
A trónörökös, pontosabban az új király megnevezésére már az uralkodó halálának másnapján sor kerül, de a koronázásig – amit hagyományosan a Westminster apátsági templomban tartanak meg -, akár több hét, hónap, vagy egy -másfél év is eltelhet.
A királynő halála miatt változtatni kell az angol nemzeti himnusz szövegén, mert az eddigi „God save the Quuen" helyébe ismét a 70 évvel ezelőtti „God save the King" lép. Ennél problémásabb lesz a régi bankjegyek és pénzérmék lecserélése az új uralkodó képmását viselő pénzre.