Dr. Sascha Quanz, a Svájci Szövetségi Technológiai Intézet munkatársa szerint 25 éven belül biztosan földönkívüli létformákat fog találni az emberiség – idézi a tudóst a Space.com csillagászati portál.
1995-ben kollégám, a Nobel-díjas Didier Queloz felfedezte az első Naprendszerünkön kívüli bolygót. Azóta több mint 5000 exobolygót ismerünk, és naponta találunk újakat"
– mondta Quanz az intézet új, az élet eredetével és elterjedtségével foglalkozó központjának szeptemberi megnyitóján.
A többezer exobolygó közül több tucatról feltételezik, hogy potenciálisan lakható, és folyékony víz lehet a felszínén. A tudós azt is kifejtette, hogy ezeknek a bolygóknak a száma az elkövetkező években drasztikusan nőni fog.
Meg kell vizsgálnunk e bolygók légkörét, és olyan megfigyelési módszerre van szükségünk, amely lehetővé teszi, hogy képeket készítsünk ezekről a planétákról"
– mondta Queloz.
Bár a James Webb űrteleszkóp már készített bámulatos fotókat egy óriási exobolygóról, elsődlegesen a csillagok képalkotására összpontosít, és - ahogyan Quanz fogalmaz - nem "elég erős" ahhoz, hogy kisebb exobolygókról is képeket készítsen.
Itt jön képbe az asztrofizikus két projektje:
az egyik egy hatalmas földi műszert takar, ami a chilei Rendkívül Nagy Európai Távcső (röviden: ELT, angolul Extremely Large Telescope) kiegészítője lenne, a másik az Európai Űrügynökség (ESA) küldetése, amelynek keretében exobolygók légkörét vizsgálnák és kifejezetten a Földön kívüli élet nyomait keresnék.
Ez utóbbi a LIFE projektnevet viseli, koncepcióját 2017-ben mutatták be először. Jelenleg is tervezési fázisban van, és az ESA jóváhagyására vár.