A négy különböző fényszűrőn keresztül látható kép megmutatja, hogy a Webb erős infravörös tekintete hogyan képes könnyedén megörökíteni a Naprendszerünkön kívüli világokat, utat mutatva a jövőbeli megfigyeléseknek, amelyek minden eddiginél több információt tárnak majd fel az exobolygókról.
"Ez nemcsak a Webb, hanem általában véve a csillagászat számára is átformáló pillanat" - mondta Sasha Hinkley, az egyesült királyságbeli Exeteri Egyetem fizika és csillagászat docense, aki a megfigyeléseket egy nagy nemzetközi együttműködésben vezette. A Webb egy nemzetközi misszió, amelyet a NASA vezet partnereivel, az ESA-val (Európai Űrügynökség) és a CSA-val (Kanadai Űrügynökség) együttműködve.
A Webb képén látható, HIP 65426 b nevű exobolygó a Jupiter tömegének hat-tizenkétszerese, és a többi bolygóhoz képest fiatal - körülbelül 15-20 millió éves, szemben a mi 4,5 milliárd éves Földünkkel.
A csillagászok 2017-ben fedezték fel a bolygót az Európai Déli Obszervatórium chilei Nagyon Nagy Távcsövének SPHERE műszerével, és rövid infravörös hullámhosszú fényt használva készítettek róla felvételeket. A Webb hosszabb infravörös hullámhosszon készített felvétele olyan új részleteket tár fel, amelyeket a földi távcsövek nem lennének képesek észlelni a Föld légkörének saját infravörös fénye miatt.
A kutatók elemezték a megfigyelések adatait, és egy olyan tanulmányt készítenek, amelyet szakfolyóiratokhoz nyújtanak be bírálatra. De a Webb első exobolygó-megörökítése már most is utal a távoli világok tanulmányozásának jövőbeli lehetőségeire.
Mivel a HIP 65426 b körülbelül 100-szor messzebb van a gazdatest csillagától, mint a Föld a Naptól, elég messze van a csillagtól ahhoz, hogy a Webb a képen könnyen el tudja különíteni a bolygót a csillagtól.
A Webb közel-infravörös kamerája (NIRCam) és közép-infravörös műszere (MIRI) egyaránt koronagráffal van felszerelve, amelyek olyan apró maszkokból álló készletek, amelyek elzárják a csillagfényt, és lehetővé teszik, hogy a Webb közvetlen képeket készítsen bizonyos exobolygókról, például erről a bolygóról. A NASA Nancy Grace Roman űrteleszkópja, amelyet a tervek szerint még ebben az évtizedben elindítanak, egy még fejlettebb koronagráfot fog bemutatni.
Az exobolygókról közvetlen képeket készíteni azért nagy kihívás, mert a csillagok sokkal fényesebbek, mint a bolygók. A HIP 65426 b bolygó a közeli infravörös tartományban több mint tízezerszer halványabb, mint a gazdatest csillaga, a középső infravörös tartományban pedig néhány ezerszer halványabb.
A bolygó mindkét szűrő képén egy kissé eltérő alakú fényfoltként jelenik meg. Ez a Webb optikai rendszerének sajátosságaiból és abból adódik, hogy a különböző optikákon keresztül hogyan fordítja át a fényt.
"Olyan érzés volt ezt a képet megszerezni, mintha űrkincsek után kutatnánk" - mondta Aarynn Carter, a Santa Cruz-i Kaliforniai Egyetem posztdoktori kutatója, aki a képek elemzését vezette. "Először csak a csillag fényét láttam, de gondos képfeldolgozással sikerült eltávolítani ezt a fényt, és felfedni a bolygót."
Bár nem ez az első közvetlen kép egy exobolygóról az űrből - a Hubble Űrteleszkóp már korábban is készített közvetlen exobolygó-felvételeket -, a HIP 65426 b utat mutat a Webb exobolygó-kutatásának.