Elveszett időmérő rendszert azonosítottak a Stonehenge köveiben

Stonehenge az UNESCO világörökségi listájára felvett őskori kultikus építmény Angliában

Az idő mérésének igénye egyidős a gondolkodásra képes emberrel. Ebből a célból akasztunk manapság naptárakat a falra vagy telepítünk kapcsolódó alkalmazást telefonunkra. Egy új kutatás szerint az időszámításunk előtti harmadik évezredben élő emberek azonban óriási sziklákat használtak.

Az Antiquity tudományos szaklapban publikált, új tanulmány szerint az angliai Stonehenge ókori építményét eredetileg egy 365 és egy negyed napból álló napév nyomon követésére használták. Az új eredmények a megalitikus kövek számának és elhelyezkedésének alapos elemzésén, valamint más ősi naptárrendszerekkel való összehasonlításon alapulnak, amelyek a szakemberek szerint hatással lehettek a Stonehenge építőire.

A Stonehenge-ről, mint az idő és az évszakok nyomon követésének módszeréről szóló tanulmányok évszázadokra nyúlnak vissza, de egészen mostanáig nem volt világos, hogy mindez pontosan hogyan működhetett.

Az új kutatás egy korábbi tanulmányra épült, amely azt tárta fel, hogy az ókori építmény nagy részét kitevő, úgynevezett sarsen kövek (átkovásodott homokkövek) mind ugyanabból a forrásból származnak. Ez azt jelenti, hogy valószínűleg egy időben állították fel őket.

Naptárként használhatták a Stonehenge-e, az UNESCO világörökségi listájára felvett őskori kultikus építményt Angliában Forrás: Science Photo Library/MARK GARLICK/SCIENCE PHOTO LIBRARY/Mark Garlick/Science Photo Libra

Ebből indult ki Timothy Darvill, az Egyesült Királyság Bournemouth Egyetemének régésze, aki

folytatta az emlékművet alkotó különböző gyűrűk elhelyezkedésének vizsgálatát, és azt, hogy azok hogyan kapcsolódhattak egy naptárhoz.

A szakemberek régóta gyanították, hogy Stonehenge egyfajta naptár lehetett, főként a kövek elhelyezkedése és a napfordulóhoz való igazodása miatt, ám a most publikált kutatás súlyt adhat az értelmezésnek.

A feltételezett naptár nagyon egyszerű módon működött

– mondta Darvill a ScienceAlert online tudományos portálnak. – A Sarsen-körben található harminc kő mindegyike egy-egy napot jelenthet egy hónapon belül, három hétre osztva, ami egyenként tíz napos.

Hozzátette: a téli és a nyári napfordulót minden évben ugyanazon a kőpáron keresztül lehetett szemlélni; ez a hibák ellenőrzésének módjaként is működhetett, hiszen ha a Nap „rossz helyen járt volna" a napfordulókor, akkor az ókori nép tudta volna, hogy valahol elhibázta az évszámítást.

A Stonehenge megalitikus kövei Forrás: AFP

Az új tanulmány megjegyzi, hogy a Stonehenge jelenleg nem felel meg az egy évet kitevő 12 hónapnak, de lehetséges, hogy a helyszínen néhány hiányzó vagy elmozdított kövek felelősek ezért.

Arra is rávilágít, hogy hasonló naptárakat jegyeztek fel Egyiptomban, az Óbirodalomnak nevezett időszakban, de más régiókban is megjelentek a tíz napos hetek. Ám a Stonehenge meglehetősen egyedi tervezése és felépítése miatt a tudósok azt feltételezik, hogy azt teljes egészében a helyi lakosság fejlesztette ki. Mindez ráadásul jobb képet adhat arról, hogyan éltek és ünnepeltek az akkori emberek.