Újraindult a CERN nagy hadronütköztetője

TO GO WITH AFP STORY BY JONATHAN FOWLER A worker stands below the Compact Muon Solenoid (CMS), a general-purpose detector at the European Organisation for Nuclear Research (CERN) Large Hadron Collider (LHC), during maintenance works on July 19, 2013 in Meyrin, near Geneva. Deep below the border between Switzerland and France, the tunnel stretches out of sight, decked with silver installations fit for a starship. A year ago, the world's largest particle collider made one of the greatest discoveries in the history of science, identifying what is believed to be the Higgs Boson -- the long-sought maker of mass. Today, its computer screens are dark, but behind the scenes, work is pushing ahead to give the vast machine a mighty upgrade, enabling it to advance the frontiers of knowledge even farther. AFP PHOTO / FABRICE COFFRINI

Újraindult pénteken a világ legnagyobb kutatóberendezése, az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) nagy hadronütköztetője (LHC). A 2018-ban kezdődött karbantartás célja a berendezés továbbfejlesztése volt.

A 27 kilométer hosszú, gyűrű alakú alagúttal rendelkező részecskegyorsítót 2018 decemberben állították le. Az CERN közlése szerint 6-8 hetet vesz igénybe, amíg az első protonütköztetésekre ismét sor kerülhet.

A CERN Genf mellett található nagy hadronütköztetője csaknem 14 éves. A nagyenergiájú fizika legnagyobb és legkorszerűbb berendezésében 2008. szeptember 10-én futott végig az első protonnyaláb.

A nagy hadronütköztető kísérleteinek egyik legérdekesebb eredménye, hogy 2012-ben - fél évszázaddal a feltételezésük után - sikerült bizonyítani az isteni részecskének is nevezett Higgs-bozon létezését. 2018-ban az LHC ATLAS kísérletével bizonyították a Higgs-bozon B-kvarkokra való szétesését is.

Forrás: AFP/Fabrice Coffrini

Az LHC-vel eddig felfedezett dolgok - köztük a Higgs-bozon - megfeleltek az úgynevezett standard modellnek, ami az 1970-es évek óta a fizika irányadó elmélete. Ez azonban köztudottan hiányos, mivel nem ad magyarázatot a fizika néhány rejtélyére, például a sötét anyag természetére.

A négy hatalmas detektor egyike, az LHCb kísérletében gyűjtött adatok azonban részecskék olyan viselkedéséről árulkodnak, amelyek nem magyarázhatók a standard modellel.

(MTI/dpa)