Van egy jó hírünk a sikertelenül fogyókúrázók számára

A túlsúly és a depresszió közötti kapcsolatot kutatták

Régóta folyik a vita arról, hogy mi lehet az elhízás nagyobb okozója: a genetika vagy az a környezet, amelyben az emberek nevelkednek. A kérdés azért is fontos, mert az elhízás aránya megháromszorozódott az 1980-as évek óta. Ez viszont jóval gyorsabb, mint ahogy a genetikánk megváltozhatna. Ez a tudósok szerint arra utalhat, hogy az elhízásnak fontos környezeti eleme van.

A gének erős előrejelzők

Vannak olyan tanulmányok is, amelyek azt mutatják, hogy az egypetéjű ikrek általában jobban hasonlítanak testsúlyuk kapcsán egymásra, mint a nem egypetéjűek. Ez a kutatók szerint arra utal, hogy a súlynak genetikai kapcsolata van. Tovább bonyolítja a vitát annak a ténye, hogy

rendelkezésre állnak bizonyítékok arra vonatkozóan, hogy a genetika befolyása az emberek öregedésével változhat.

Például úgy tűnik, ha az intelligenciáról van szó, hogy a gének erősebben előrejelzői az intelligenciának a felnőtteknél, mint a gyerekeknél.

Genetika vagy életmód? Forrás: pexels.com

Friss tanulmányunk kimutatta, hogy ez a testsúlyra is igaz

– mondta David Bann, az University College London népegészségügyi docense a ScienceAlert online tudományos portálnak. – Megállapítottuk, hogy a környezet vagy a genetika befolyásolhatja azt, hogy egy személy elhízott-e az élete során.

Hozzátette: vizsgálatuk kimutatta, hogy a genetikának kevés kapcsolata volt a gyermekkori elhízás arányával, de az emberek idősödésével (serdülőkortól 69 éves korig) erősödött. Hasonló mintát találtak az egyén testsúlya és szociális háttere tekintetében is. A szakemberek megállapították, hogy

a hátrányos helyzetű emberek serdülőkoruktól kezdve nagyobb súllyal bírtak, ám csecsemőkorban vagy gyermekkorban szinte nem is volt különbség.

Ám ahogy az emberek idősödtek, a súlyukban már észlelték az eltéréseket, amelyek viszont nem magyarázhatók a genetikával vagy a társadalmi háttérrel. Ez a tudósok szerint azt jelenti, hogy ezen tényezők egyike sem lehet jó előrejelzője egy adott személy testsúlyának.

Egészségügyi egyenlőtlenségeket is vizsgáltak

Az aktuális tanulmány elvégzéséhez a kutatók az MRC Országos Egészségügyi és Fejlődési Felméréséből származó adatokat használták fel, ami egy 5362 fős kezdeti mintát követett nyomon az 1946-os születésektől napjainkig.

Vannak, akik hiába élnek egészséges életmódot, mégis elhíznak Forrás: https://www.endokrinkozpont.hu/hirek/pajzsmirigy-alulmukodes-a-%E2%80%9Cbeach-body-utjaban

Ezeket az adatokat annak vizsgálatára használtuk, hogy a gének és a szociális hátrányok hogyan kapcsolódnak egymáshoz a testsúllyal két és 69 éves kor között

– mutatott rá Liam Wright, az University College London posztdoktori kutatója. – Különösen a szociális hátrányokat vizsgáltuk, mivel úgy gondoljuk, hogy ez az elhízás fontos környezeti kockázati tényező és hozzájárulhat az egészségügyi egyenlőtlenségek egyéb formáihoz.

Hozzáfűzte: egy-egy személy genetikai kockázatát az úgynevezett „poligén pontszámban" foglalták össze, amely az összes olyan gén összegzése, amelyek egy személyben találhatók, és amelyek összefüggésben állnak a magasabb testsúllyal.

A társadalmi háttér bemutatásához a szakemberek a résztvevők négy éves társadalmi osztályát használták.

Ezt az úgynevezett General Registrar's Social Class segítségével mérték, amely a résztvevők társadalmi hátterét a szüleik iskolázottsága alapján kategorizálta; a profitól a szakképzetlenig terjedő skálán.

Azt találták, hogy azoknak, akiknek több elhízással kapcsolatos génje van, nagyobb a testtömege is.

Az elhízás genetikai kockázatának felső 25 százalékába tartozók 11,2 kilogrammal voltak nehezebbek 63 évesen, mint a genetikai kockázat alsó 25 százalékába tartozók.

A súlykülönbségek jelentősen nőttek, ahogy a résztvevők idősebbek lettek

A tanulmány szerint azok a résztvevők, akik gyermekkorukban a leghátrányosabb helyzetű otthonokból származtak, 63 éves korukra átlagosan már 7,4 kilogrammal voltak nehezebbek, mint a legelőnyösebb helyzetűek. Bár ezek nagy különbségek a testsúlyban, a tudósok eredményei arra utalnak, hogy

sem a genetika, sem a társadalmi háttér nem igazán jó előrejelzője annak, hogy egy személy elhízik-e vagy sem.

Emelkedett triglicerid- érték gyakran észlelhető túlsúlyos és elhízott pácienseknél Forrás: pexels.com

Míg a súlykülönbségek jelentősen nőttek, ahogy a résztvevők idősebbek lettek, a genetikai kockázat csak 10 százalékát, a társadalmi háttér pedig 4 százalékát jelezte előre.

Ez azt mutatja, hogy a testsúllyal kapcsolatban még mindig sok minden van, amit nem magyarázhatunk genetikával vagy szociális hátrányokkal

– emelte ki Neil Davies, a Bristoli Egyetem tudományos főmunkatársa. – Ez viszont arra utal, hogy más tényezők is fontos szerepet játszanak testsúlyunkban.

A testsúly előrejelzése nem utópia

A szakemberek fontosnak tartották megjegyezni a munkájuk korlátait. Abban ugyanis csak egyetlen generációra koncentráltak, és az ő tapasztalataik nagyon különbözhetnek a többi generációtól.

Az újabb generációknál például sokkal magasabb az elhízás szintje (leginkább gyermekkorban), mint a korábbiakban. A tudósok szerint érdekes lesz megvizsgálni a jövőbeni munkák során, hogy vizsgálatuk eredményei eltérőek-e az újabb generációkban.

Ezenkívül az egyén genetikai kockázatának csak egy részét vizsgáltuk, és a testtömeggel kapcsolatos leggyakoribb géneket

– magyarázta Neil Davies. – Egyes ritka gének azonban nagy hatással lehetnek az egyén testsúlyára, ezért a jövőbeni kutatások során fontos lesz ezek vizsgálata.

Sok esetben a sport sem elegendő Forrás: AFP/Jean-Pierre Clatot

Végül a társadalmi hátrányok mérése is kihívást jelenthet. A társadalmi előnyök és a genetikai kockázat mérésének óriási különbségei megnehezítik mindezek, a testsúlyra gyakorolt hatásának összehasonlítását.

Ám a szakemberek kiemelik: nincs befolyásunk sem a genetikánkra, sem a társadalmi háttérre, amelybe születtünk.

Ezek a tényezők mégis hatással lehetnek ránk majdnem hetven évvel a születésünk után.

Az a tény, hogy rajtunk kívülálló tényezők befolyásolhatnak bennünket, segíthet elgondolkodni azon, hogy egyesek miért fogynak le nehezen vagy kerülik el a súlygyarapodást

– emelte ki David Bann. – Segíthet megérteni azt is, hogy miért nem működnek túl jól az elhízás leküzdésére irányuló irányelvek, amelyek általában az emberek akaraterejére támaszkodtak, ahelyett, hogy az élelmiszer-környezet megváltoztatását célozták volna meg.

A kutatás emellett arra is utal, hogy sem a gének, sem a társadalmi háttér nem sorsdöntő fontosságú az elhízás kapcsán. Ez pedig segíthet abban, hogy erőt adjon nekünk akkor, amikor megpróbáljuk fenntartani az egészséges és ideális testsúlyt.