Az alga szó hallatán sokan ki nem takarított akváriumra, bűzös tóra, nyálkás kékeszöld anyagra asszociálnak, amely a vízben úszkál. Ezúttal próbáljunk más szemmel nézni az algákra, hiszen nem is gondolnánk, mennyi jó tulajdonságuk van a különböző fajtáknak, és milyen fontos szerepük lehet az élet fenntarthatóvá tételében!

Mik is az algák?

Az algák mikroszkopikus élőlények, amelyeknek fotoszintetikus pigmentjük van, ezáltal képesek fotoszintetizálni. Tehát fény és víz segítségével megkötik a légkörből a szén-dioxidot, közben oxigént bocsátanak ki. Nagyon alkalmazkodó organizmusok, a hőmérséklet, a sótartalom és a pH széles skáláján képesek életben maradni. Nem zavarják őket a különböző fényintenzitások és az eltérő életkörülmények sem. Víztározókban és sivatagi körülmények között, egyedül vagy más lényekkel szimbiózisban is élhetnek.

Az algák faja nagyon sokrétű társaság

Színük és méretük alapján is meg lehet különböztetni az eltérő algafajtákat. Léteznek vörös, barna és zöld algák, méretük szerint mikro- és makroalgák. Utóbbiak szabad szemmel is látható többsejtű élőlények, tengeri algák. Ezzel szemben a mikroalgák egyetlen piciny sejtből állnak. Az emberi szem számára csak akkor vállnak láthatóvá, ha nem eggyel, hanem nagyon sokkal találjuk szemben magunkat.

A mikroalgák hasznosabb élőlények, mint gondolta

A szabad szemmel nem látható organizmusoknak rengeteg jó tulajdonságuk és felhasználási lehetőségük van. Bioüzemanyagok megújuló és fenntartható alapanyagai lehetnek, emellett étrend-kiegészítőként, gyógyszer- és kozmetikai alapanyagként is alkalmazhatják őket.  A fotoszintézis révén képesek csökkenteni a légkör szén-dioxid-tartalmát. Szennyvízkezelésre is használhatók. Fehérjék, ásványi anyagok, vitaminok, lipidek, poliszacharidok, nukleinsavak és karotinoidok forrásai, tehát hatalmas értéket képviselnek az élelmiszeriparban.

Bioüzemanyagok megújuló és fenntartható alapanyagai lehetnek, emellett étrend-kiegészítőként, gyógyszer- és kozmetikai alapanyagként is alkalmazhatják őket. A fotoszintézis révén képesek csökkenteni a légkör szén-dioxid-tartalmát. Szennyvízkezelésre is használhatók. Fehérjék, ásványi anyagok, vitaminok, lipidek, poliszacharidok, nukleinsavak és karotinoidok forrásai, tehát hatalmas értéket képviselnek az élelmiszeriparban.Forrás: https://greendex.hu/mi-mindenre-hasznalhatok-az-algak-az-algak-huzhatnak-ki-minket-az-okologiai-valsagbol/

A mikroalgák lehetnek a jövő táplálékai

Az utóbbi években számos kutatás jelent meg az algabiomasszából készülő egészséges étrend-kiegészítőkről. Az algabiomasszát és az algakivonatokat széles körben alkalmazzák gélek, kapszulák, tabletták, rágógumik, rágcsálni valók, különböző tészták és üdítőitalok gyártására. A mikroalga természetesen nemcsak emberek, hanem más élőlények számára is elengedhetetlen táplálékforrás. A legtöbb tengeri hal és pár édesvízi hal ikráinak első elemózsiái közé tartozik.
A mikroalga emberi fogyasztásra szánt hasznosítása még gyerekcipőben jár, főként a jelenleg még fejletlen technológia miatt.

Az organizmusokból származó anyagoknak – például a peptideknek – rengeteg jó tulajdonságuk van, többek között antioxidáns hatásúak, vérnyomáscsökkentők és rákellenesek.

 

Az algák nagyon sokrétű és változatos élőlények, olykor szidjuk őket a vízromlás miatt, máskor pedig megoldást jelentenek problémákra.Forrás: https://greendex.hu/mi-mindenre-hasznalhatok-az-algak-az-algak-huzhatnak-ki-minket-az-okologiai-valsagbol/

A fehérjéket tekintve jelenleg a növényi eredetű fehérjék a fő táplálékforrásaink, mivel az állati eredetű fehérjék is a növényi eredetűektől függnek, tekintve, hogy ezeket takarmányként adják a haszonállatoknak. Ez a forrás azonban a hatalmas népességgyarapodás miatt a végét járja. A mikroalgák ígéretes és fenntartható fehérjeforrások lehetnek. Ezen a téren azonban sok minden vár a kutatókra, hiszen még nem teljesen ismertek az élelmiszer-biztonsággal kapcsolatos szempontok. Lényeges, hogy milyen szennyező anyagok, allergének vagy az algák termesztése során keletkező veszélyes anyagok keletkezhetnek, és ezeknek milyen az élőlényekre gyakorolt hatásuk?

Az algafogyasztás nem a 21. század vívmánya lenne. Már az aztékok is fogyasztottak algából készített „süteményt", amelyet az Arthrospira fajból készítettek – jegyezték fel Dél-Amerikában spanyol krónikások.

Fenntartható fehérjeforrás

A mikroalga alapú fehérjék nagymértékben kielégíthetnék a népesség fehérjeigényét, emellett pedig számos előnyük van a hagyományos fehérjeforrásokkal szemben, tekintettel arra, hogy kicsi a földigényük. A mikroalga termesztésekor 1 kg protein kinyeréséhez 2,5 m2-nél kisebb területre van szükség. Ezzel szemben a disznóhúsból kinyert 1 kg fehérjéhez 47–64 m2, a csirkehús esetén 42–52 m2, a marhahús esetén pedig 144–258 m2 földterület szükséges. Földigényük néhány olyan növényi alapú fehérjeforrás igényénél is kisebb, amelyeket élelmiszerként és takarmányként is alkalmaznak, péládul a szójaliszt és a borsófehérje-liszt.

Termesztésükkor felhasználhatók a nem művelhető földterületek, és a fentiekhez viszonyítva az édesvízszükségletük is minimális.

A Chlorella és az Arthrospira fajok kiváló minőségű fehérjéket tartalmaznak, aminosavprofiljuk hasonlít a tojáséra és a szójababéra. Általában azonban hiányoznak belőlük a kéntartalmú aminosavak és a cisztein.

Alga mint bioüzemanyag

Az algákból előállított biomassza üzemanyagként és tüzelőanyagként is jól hasznosítható. Az algák esetében lehetőség van a gyors termelésre, minek révén a technológia fenntarthatóvá tehető. Az algák – tekintve, hogy fotoszintézisre képesek – korrigálhatják a fosszilis tüzelőanyagok okozta károkat. A mikroorganizmusok egy része olajat termelve tárolja saját energiáját. Ha ezt az olajat sikerülne felhasználni, akkor képesek lennénk algából bioüzemanyagot előállítani, miközben napenergiával működnek, és oxigént is termelnek.

A szén-dioxid megkötése miatt az algákból nyert bioüzemanyagok karbonsemlegesek lennének.

Tiszta főnyeremény!

Az algaüzemanyag nem a jövő, hanem a jelen. Új-Mexikóban mesterséges algafarmon állítják elő a bioüzemanyagot. Forrás: www.harrisgroup.comForrás: https://greendex.hu/mi-mindenre-hasznalhatok-az-algak-az-algak-huzhatnak-ki-minket-az-okologiai-valsagbol/

A hagyományos kőolaj alapú üzemanyagokat felülmúló algaolaj nem csak a fantázia szüleménye. 2011-ben a United Airlines bemutatta az első algameghajtásos repülőjáratát, amely Chicagóból Houstonba közlekedett.

Mesterséges algafarm Forrás: www.harrisgroup.comForrás: https://greendex.hu/mi-mindenre-hasznalhatok-az-algak-az-algak-huzhatnak-ki-minket-az-okologiai-valsagbol/

Algabútorok és a BIQ ház

Az algákból bútorokat is készítettek már, amelyek a bennük élő mikroorganizmusoknak köszönhetően hőt, fényt és oxigént biztosítottak a lakóknak. Épületeket is terveztek az algák hasznosításával. Az egyik első ilyen épületet BIQ háznak nevezték. Az Arup nemzetközi cég, a német SSC (Strategic Science Consultants) és az osztrák Splitterwerk hozták létre.

 

A homlokzat bioadaptív algát tartalmaz, amely mindamellett, hogy megfelelően árnyékol, hasznosítja a napenergiát, így az épület energiaellátása megoldható napenergiával és a biomasszával.  

 

A Hamburgban 2013-ban épült bioház falain 129 algával teli akvárium található, melyekből biogázt nyernek ki a ház működtetésére. Forrás: highlike.orgForrás: https://greendex.hu/mi-mindenre-hasznalhatok-az-algak-az-algak-huzhatnak-ki-minket-az-okologiai-valsagbol/

Az algák megteremthetik a világosságot

Az algaüzemű utcalámpákat Pierre Calleja francia kutató fejlesztette ki. Működési mechanizmusuk a fotoszintézist használja fel, így a lámpák üzemeléséhez nem szükséges elektromos áram. Emellett egy év alatt akár egy tonna szén-dioxidot képesek megkötni. Pierre Calleja TED-előadásában magyarázta el az algalámpa hasznosságát.

Az elrágcsálható algaműanyag

De az algák nemcsak üzemanyagként, bútorként és lámpaként funkcionálhatnak, hanem biodegradábilis műanyagként is, egyszer használatos fogyasztási cikkek gyártásakor.

Ari Jonsson fejlesztett ki egy olyan biológiailag lebomló vizespalackot, amely algaporkeverékből és vízből áll. Így, miután kiürült a palack, lebomlik. A használó el is rágcsálhatja az üveget, ha tetszik neki az algapalack íze, tekintve, hogy a csomagolás csak természetes anyagokat tartalmaz, nem veszélyes sem az emberre, sem a környezetünkre. 
Ezek mellett kísérleteznek algaizzókkal (ismételten a fotoszintézist felhasználva), illetve Svédországban teljes ökovárosok kialakítását tervezik, amelyek középpontjában – mind energetikailag, mind turisztikai szempontból – az algák számos jó tulajdonságának felhasználása áll.

Összefoglalva

Láthatjuk, hogy a korábban a köztudatban főként szennyezőként és mérgező anyagként jelen lévő algának milyen sok hasznos tulajdonsága van. A jövőben az alga a fenntartható élet elengedhetetlen része lesz. Mindamellett, hogy rengeteg értékes tápanyagot tartalmaz, kicsi az édesvízigénye és alkalmazkodó. Felhasználhatjuk járművek üzemanyagaként, bútorként és csomagolóanyagként is. Végül, de nem utolsó sorban – fotoszintetizálásának köszönhetően – tisztíthatjuk vele a bolygó légkörét csökkentve az üvegházhatást, emellett fényt és világosságot is nyerhetünk belőle.

(Forrás: Greendex: https://greendex.hu/)