Alejandro Arteaga és csapata Dél-Ecuador felhőerdőibe utazott 2021 novemberében azzal a küldetéssel, hogy felkutassák azokat a varangyokat, amelyek a kihalás szélére sodródtak. Sajnos a tudósoknak nem sikerült egyet sem találniuk, ám egy véletlen találkozás másfajta felfedezésre vezette őket.

A helyi történetek után kezdtek el kutatni

Alejandro Arteaga és kutatótársai csalódottan indultak haza a sikertelen varangykeresés után, de előtte megálltak Amaluza kisvárosában, hogy vacsorát szerezzenek.
Ez általában így van Ecuador vidéki területein, ahol nem igazán találhatunk autós vagy bármilyen éttermet, ahol ételt lehet kapni, ezért alapvetően kopogtatni kell az ajtókon – mondta Alejandro Arteaga, a Khamai Foundation, egy új nem kormányzati szervezet kutatóbiológusa a National Geographic Magazin online portálnak, amelynek célja Ecuador biológiai sokféleségének védelme. – És ha találunk bárhol embereket, akkor nagy valószínűséggel szívesen főznek nekünk és mesélnek.

A tudósok megtalálták az Atractus michaelsabinit egy templom mellett elrejtve az andoki Guanazán városában, EcuadorbanForrás: AMANDA QUEZADA

Az utazókat egy helyi nő fogadta, aki elkezdte készíteni a helyben fogott pisztrángot, miközben meghallotta, hogy a csapat a kétéltűekről és a kígyókról beszél. Aztán elmesélte a szakembereknek, hogy gyakran lát kígyókat a helyi temetőben, miközben meglátogatja elhunyt családtagjait.

A séf leírása alapján Arteaga gyanította, hogy az Atractus nemzetségbe tartozó földikígyóról van szó

– olyan „titkos" állatokról, amelyek sok időt töltenek a föld alatt, és amelyeket tudományosan még soha nem jegyeztek fel Ecuador ezen részén.

A legkevésbé ismert kígyófélékről van szó

A kutatók fellelkesültek a hír hallatán és úgy dönttek, hogy tesznek egy kis kitérőt, és néhány órát eltöltenek a domboldali temetőben.
A sírok mellett találtunk két kígyót a puha talajba temetkezve – magyarázta Arteaga, aki hozzátette, hogy a kutatás során nem ástak ki vagy bolygattak temetkezési helyet.

A csapat megdöbbent a sárgahasú kígyóktól, ezért a felfedezés után még több időt szentelt az Andok ezen régiójának és még a Diego Piñán nevű helyi tanár által gyűjtött kígyómintákat is elkezdte tanulmányozni.

Az expedíció végül három, a tudomány számára új földi kígyófaj leírásához vezetett a ZooKeys folyóiratban szeptember 15-én megjelent tanulmány szerint.

A tudósok javaslatot tettek az új fajok elnevezésére is:

  • A. discovery, amelynek különösen kicsi szemei vannak és sárga hasa fekete vonallal;
  • A. zgap, amelynek sárga hasa van vonal nélkül, és az
  • A. michaelsabini, amely „mind közül a legpufókabb" (a kígyót Michael Sabinról nevezték el: a fiatal természettudós családja több mint 264 365 hektárnyi kritikus élőhelyet védett meg, különös tekintettel a kétéltűekre és hüllőkre.)

Arteaga végül kiemelte: fontos, hogy soha ne hagyja a tudomány figyelmen kívül a helyi emberek megfigyeléseit vagy hiedelmeit, mert „lenyűgöző felfedezéseket rejthetnek magukban".

A csendes és zavartalan területeket kedvelik

A földikígyófélék kevésbé ismertek, sokan még soha nem is hallottak róluk. A tudósok szerint „nem lenne pontatlan azt állítani, hogy ezek a legkevésbé tanulmányozott kígyók a bolygón". Nem véletlen, hogy egyes fajok hímjeit vagy fiataljait soha nem jegyezték fel. Ennek részben az az oka, hogy a 146 ismert földikígyófaj a föld alatt, mély sziklarésekekben, gyakran a távoli felhőerdőkben él. Mindegyik Közép- és Dél-Amerikában őshonos.

Alejandro Arteaga biológus egy újonnan talált kígyófaj, az Atractus zgap élénksárga hasát mutatja meg egy Petri-csészébenForrás: DAVID JÁCOME

Az új felfedezés révén most azonban az ember által létrehozott élőhelyek, például a kisvárosi temetők és templomok is felkerülhetnek erre a listára. Arteaga szerint Ecuador ezen régiójában a kígyókat éppen azért vonzhatják ezek a helyek, mert csendesek és viszonylag zavartalanok. Az emberek ugyanis gyakran félelemből megölik a kígyókat. Ám szerencsére a földikígyók teljesen ártalmatlanok.
Az új fajok megtalálása mindig izgalmas – mutatott rá Paulo Roberto Melo-Sampaio, Rio de Janeiro-i Szövetségi Egyetem Nemzeti Múzeumának talajkígyó-kutatója, aki nem vett részt az új tanulmányban. – Az ismert Atractus fajok közel felét az elmúlt negyven évben írták le, egyiket például az alvilág görög szörnyéről nevezték el.

Alejandro Arteaga és csapata most azért lobbizik Ecuadorban, hogy kutatásaikat a neotropikus területen végezhessék, ahol finanszírozási hiánnyal és logisztikai nehézségekkel kell megküzdeniük a terepmunkához.

Hasonlít néhány már korábban leírt fajra

Melo-Sampaio azonban aggodalmának adott hangot a tanulmány módszertanával kapcsolatban, különösen amiatt, hogy a három új faj az elemzése során nagymértékben támaszkodik a genetikára. Ahogy arra rámutatott, amikor egy új fajt írnak le, a tudósok általában a genetikai elemzés és a morfológia kombinációjára támaszkodnak – vagy az állat fizikai tulajdonságaira – annak megállapítására, hogy az eltér a rokonaitól.

Xenopeltis unicolorForrás: Wikimedia Commons

Az A. michaelsabini esetében például a hüllő fizikai megjelenése nagyon hasonlít egy már leírt földi kígyóhoz, az A. roulei-hez, ezért néhány tudós szerint még túl korai lenne azt állítani, hogy határozottan egy új fajról van szó. Melo-Sampaio hasonlóképpen azt állítja, hogy az A. discovery hasonlít egy másik ismert fajra, amely A. resplendens néven ismert.

Arteaga azt ígéri, hogy csapatával további tanulmányt készítenek a talajkígyók morfológiájáról, amely már folyamatban van.

Antimérget fejleszthetnek a segítségükkel

Bár a földikígyókat még mindig kevesen ismerik, Arteaga azt jósolja, hogy nagy hatással lehetnek az emberi egészségre nézve.
A földikígyók első pillantásra nem túlságosan élénk színűek, ezért úgy tűnhet, hogy nem bírnak akkora orvosbiológiai jelentőséggel, mint a viperák és a korallkígyók, amelyek mérgét gyakran tanulmányozzák – hangsúlyozta Arteaga. – De a földikígyók elsődleges ragadozóját pont ezek a mérges korallkígyók jelentik.

Sávos malajziai korallkígyóForrás: ADAM FRANCIS

Emiatt a tudósok azt gyanítják, hogy az evolúció során a földikígyóknál kialakulhatott valamilyen biológiai ellenállás, amivel rendelkeznek a korallkígyók mérgével szemben. A földikígyók vérének tanulmányozása tehát áttörést hozhat az antiméregek, ellenszérumok kifejlesztésében, amelyek segíthetnek a korallkígyók által megharapott embereknek felgyógyulni.

Dél-Amerikában pont Ecuadorban az egyik legmagasabb a kígyómarások aránya, ami évi 1400 és 1600 közötti incidenst jelent.

A szakemberek szerint így könnyen lehetséges, hogy egy napon majd az a lény, amelyet a sírkövek között megbújva találtak meg véletlenül, „átnyújtja" a megoldás kulcsát ahhoz, hogy embereket mentsen meg egy kígyómarás után.