A korábbi szimulációk alapján 4,5 milliárd éve egy Mars-méretű égitesttel, a Theiával való ütközés következtében nagy mennyiségű törmelék esett csapdába a Föld körül. Úgy gondolták, hogy idővel ez a törmelékgyűrű lassan egyetlen nagy tömeggé, a mi Holdunkká egyesült.
Ez a modell azonban megkérdőjeleződik, amikor a Hold felszínének geológiai összetételét vizsgáljuk. Az Apollo-misszióból visszahozott holdi kőzetek izotópösszetétele hasonló a Föld köpenyéhez. A Theiával való ütközés szimulációi azonban azt sugallják, hogy egy ilyen jellegű becsapódás esetén a törmelék nagy része nem a Földről, hanem a Theiáról származna.
E modell szerint a Föld és a Hold azonos izotópösszetétele ellentmondásos.
A csapat egy nyílt forráskódú szimulációs programot használt több száz különböző becsapódási forgatókönyv lefuttatásához. A két objektum szögének, sebességének, tömegének és forgásának megváltoztatásával meg tudták figyelni, hogy mely forgatókönyvek illeszkednek a legjobban Holdunk keletkezésének történetéhez, és arra a következtetésre jutottak, hogy a legvalószínűbb
egy óriási becsapódást követő azonnali keletkezés lehet.
A tanulmány fő szerzője, Jacob Kegerreis szerint a szimuláció alapján egy teljesen új elmélet alkotható a Hold kialakulásáról. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy a Hold belső szerkezete másmilyen lehet, mint korábban gondoltuk.
A kutatás az Astrophysical Journal Letters című szakfolyóiratban jelent meg.