Itt hozott fontos politikai döntéseket a dánok megtérítője

A csarnok építése az előzetes kormeghatározás szerint a 9. század utolsó felére vagy a 11. század legelejére tehető

A régészek feltártak egy óriási csarnokot, amelyet I. Harald Gormsson vagy Kékfogú Harald idejében építettek, aki Dánia és Norvégia királyaként uralkodott időszámításunk szerint 958 és 986 között. A felfedezést a lakóházak építésével kapcsolatos munkálatok során tették a dániai Észak-Jütlandban, Jammerbugt településhez tartozó Hune közelében.

I. Harald Gormsson vagy Kékfogú Harald, 958-tól dán királyként és 976-tól norvég királyként uralkodott: az ő nevéhez fűződik a dánok megtérítése és egyben a Jelling-dinasztia megalapítása.

A mintegy 40 méter hosszú és 8-10 méter széles csarnok minden bizonnyal politikai találkozók fontos gyülekezőhelyeként funkcionált, de itt történhetett a vendégek fogadása és a közösségi társasági élet központjaként is szolgált.

A kialakítás a Kékfogú Harald úgynevezett gyűrűs kastélyaiban található más építményekre emlékeztet, többek között a hobroi Fyrkat-ra és az aggersundi Aggersborg-ra.

A csarnok építése az előzetes kormeghatározás szerint a 9. század utolsó felére vagy a 11. század legelejére tehető Forrás: North Jutland Museums

A csarnok építése az előzetes kormeghatározás szerint a 9. század utolsó felére vagy a 11. század legelejére tehető, de valószínűleg Harald uralkodása idején használták aktívan.

Az ásatás helyszínének közelében található rúnakő is erre a bizonyos időszakra tehető. A kő a Hune Kirke-ben áll, rajta egy a feliratos szöveggel: „Hove, Thorkild, Thorbjørn állították apjuk, Runulv den Rådnilde kövét", aminek idejét a szakemberek 970-1020-ra tesznek.

Ez a legnagyobb ilyen jellegű viking kori lelet több mint tíz éve, és ehhez hasonlót még nem láttunk itt Észak-Jyllandon

– mondta Thomas Rune Knudsen, az Észak-Jyllandi Múzeum munkatársa a HeritageDaily online tudományos portálnak.

A kutatók a csarnoknak csak egy részét tudták feltárni, de úgy vélik, hogy a teremtől keletre további épületek és építészeti elemek várnak még felfedezésre a felszín alatt, mivel az ilyen típusú épületek ritkán állnak önmagukban.

Az ásatásokat az új évben várhatóan folytatják, a pontosabb kormeghatározás érdekében szénizotópos elemzést végeznek a szerves maradványokon, amelynek eredményeit várhatóan 2023 végére teszik közzé.