Már a rövid távú életminőségünket is meghatározzák a városi fák

Háromdimenziós felmérés Budapesten (Interspect Kft.). A jelenben rögzített állapot évtizedek múlva is visszaellenőrizhető

A fák nemcsak a történelmünk részeként vannak jelen, hanem a jövőnk felé is előre mutatnak. A klímaváltozás egyre jobban érezhető hatásainak mérséklésében a növények talán az egyik legfontosabb szövetségeseink. A városokban jelentkező hőszigethatást mérséklik, árnyékolással és párásítással csökkentik a burkolt felületek által megtartott és kibocsátott hőmennyiséget. Egészségügyi szempontból a por- és szennyezésmegkötéssel csökkentik az emberi szervezetre gyakorolt városi egészségügyi terheléseket.

A klímaőr fafajok egyede 50 éves korára hozzávetőlegesen 68 kg széndioxidot nyel el és 50 kg oxigént termel egy vegetációs időszak alatt (kihajtástól lombhullásig), emellett pedig jelentős a por- és szennyezés megkötő hatása, hiszen egy idős faegyed átlagosan 405 kg légszennyező anyagot tud megkötni egy év alatt. A fák a városi zaj csökkentésében is nagy szerepet játszanak a nagy kiterjedésű , szabálytalanul elhelyezkedő levélfelületüknek köszönhetően, ami egy kifejlett egyed esetében akár 350-400 m2 asszimilálófelületet jelenthet (Radó Dezső nyomán).

Mindezek mellett a mentális jólétre, lelki egészségre is jelentős befolyással van a zöld növényzet látványa, annak időbeli változása, kompozíciói, valamint a felbukkanó élőlényekkel való találkozás. Ezekről a hatásokról általában kevés szó esik, pedig ezzel a növények belülről is erősítik egészségünket, ellenálló képességünket.

Egy fa hatalmas érték esztétikai, ökológiai, egészségügyi és gazdasági szempontból egyaránt. Ahhoz, hogy kifejlődjön térre és törődésre van szüksége a lakók, a fenntartók és minden döntéshozó részéről. A képen Pécsett az Uránvárosban élő ezüst hárs az Interspect – Respect Csoport fa-kataszteri felmérő rendszeréből. Forrás: Interspect

Mit veszíthetünk?

A városok fa- és cserjeállománya jelenleg nagyon vegyes képet mutat. Egyrészt velünk vannak a háború előtti birtokokról fennmaradt, illetve a belőlük leszármazott egyedek, de még inkább azok a fák és cserjék, amelyek megújítás révén képviselik a környezeti kultúránk egy szeletét, másrészt fellelhetők a történelmi fasorok és terek ősfái is.

A történelmi fasoraink egyre gyorsabban degradálódnak. Sok vadgesztenye, szil, hárs és platánsor tűnt el, vagy vált kisebb kiterjedésűvé az állapotfelmérés és a kezelések elmaradása miatt. Az elöregedő, fenntartatlan fasorok balesetveszélyessé váltak, és potenciálisan kárt okozhatnak az autókban, épületekben, emberéleteket veszélyeztetve. Esetenként a védőtávolságok kijelölésének hiánya és a fák környezetében érvényesítendő korlátozások elmaradása vezetett egy-egy város tüdejének zsugorodásához. Sok történeti fasor a környezeti körülmények megváltozása miatt pusztul ki – megnövekedett forgalom okozta szennyezések, utak sózása, és a burkolt felületek megnövekedése, zsugorodó fahelyek miatt veszítjük el ezeket a természeti és kultúrtörténeti értékeket. Emellett a klímaváltozás és az új kártevők megjelenése is veszélyezteti a régen bevált fajtákat.

Az 51-es számú főút Kiskunlacháza déli térségében a legendás szépségű jegenyefasorral, a hatvanas évek második felében Forrás: CC

A településeken jelen vannak a 20. század második felében telepített fák, és az utóbbi évtizedek divathullámai során felnövekvő cserjék és a különböző éghajlatról származó fák is. Településeink jövője szempontjából hatalmas felelősség és az egyes városrészek klimatikus és gazdasági helyzetére nézve is rendkívül meghatározó, hogy milyen döntések születnek a fásszárú közvagyont illetően. Egy-egy döntés, beavatkozás évtizedes pályára állítja egy településrész ingatlanjainak értékét, illetve befolyással van arra is, hogy milyen közösségek alakulnak. Ezáltal kihat arra is, hogy lakosság helyben vagy távol tölti a szabadidejét, milyen szolgáltatásokat képes fenntartani a városrész.

Elkeserítő azonban látni, a korábban nagyobb kiterjedésű és minőségi kialakítású, fenntartású zöldfelületekkel rendelkező társasházak helyett, egyre gyakrabban láthatunk rendkívül szűk helyre korlátozott zölddel rendelkező és zsúfolt beépítésű, számos vitát és értékesítési nehézséget okozó lakóingatlan-fejlesztéseket.

Ismerjük meg és tartsuk számon az életminőségünket is befolyásoló, velünk élő fákat!

A nagyvárosok, de a kisebb települések és az ipari parkok zöld vagyonának megőrzése érdekében fontos, hogy a fák és cserjék számba vétele, egészségi állapota, sőt bizonyos esetekben veszélyessége jól dokumentált legyen. A fák- és cserjék katasztere egyfajta leltár, amelyben az egyes fákról minden ismert információ rögzíthető. Így a gyökér, gyökérnyak, törzs, koronaalap, korona egészségi adatait, a fizikai paramétereket (leíró és skálázott módon), az egyed környezetének leírását épp úgy tartalmazza, mint a fa ismert történetét, beleértve a javasolt ápolási, fenntartási beavatkozásokat is.

A felmérést régen hagyományos módszerekkel, kizárólag terepbejárással és kézi mérőeszközökkel végezték. Napjainkban a légi és terepi távérzékelés eszköztárát bevonva történnek ezek a térképező és állapotrögzítő felmérések. Ez azért előnyös, mert jóval pontosabb információk rögzíthetők a klímaszempontból legfontosabb paraméterekről, mint például a lombkoronák térfogatáról.

Háromdimenziós felmérés Budapesten (Interspect Kft.). A jelenben rögzített állapot évtizedek múlva is visszaellenőrizhető Forrás: Interspect

A felmérés során becsüljük a fák valós gyökérzónáit, a szoftver javaslatot tesz a védőzónák kijelölésére, figyelembe véve a közműveket és az épített környezetet. Meghatározásra kerül a lombkoronák valós ortogonális kontúrja, térfogata, illetve a fa dőlési iránya is meghatározható. A háromdimenziós légi lombrögzítés mellett az egyedeket szakemberek vizsgálják a terepen és több irányból fényképekkel dokumentálják.

Részlet a fakataszteri adatbázisból. A különböző időpontban készült légifelvételezés segíti a törzsek pontos helyének és a lombkorona kontúrjának, tömegének megállapítását Forrás: Interspect Kft.

A közművek, az épületek, oszlopok, póznák és vezetékek térinformatikai alapon történő egybevetése a korábbinál jóval pontosabb és részletesebb növényzeti adatokkal lehetővé teszi a kockázatok kimutatását. Megfelelő szoftverek használatával könnyebben észrevehetjük, hogy hol vannak problémás épületkapcsolatok, modellezhető, hogy melyik utcában mikor érik el egyes lombkoronák a légvezetékeket. Így a beavatkozások pár évre előre ütemezhetők, ami költséghatékonnyá teszi a munkálatokat, megtakarítást eredményez, és nem utolsó sorban, megkönnyíti a faültetések tervezését.

A kataszter által számszerűsíthető egy település zöldvagyona, és az azok által nyújtott ún. ökoszisztéma-szolgáltatások. Ilyen szolgáltatás például a levegő tisztasága, a mikroklímatikus viszonyok javítása, az infrastruktúra védelme, az élőhelyek biztosítása, illetve az esztétikai, rekreációs szerep, a testi és mentális egészségvédelme. Valamint megállapítható, hogy milyen ökológiai kockázatokat jelent az egyes fák vagy facsoportok, netalántán teljes zöldfelületek elvesztése.

Az elegendő élettérrel rendelkező és megfelelően kezelt fák és cserjék így a jövő kihívásaiban nélkülözhetetlenek számunkra, a változó körülményekhez segítenek alkalmazkodni, ezért most fokozottan szükséges odafigyelnünk a települések zöld vagyonára, gondoskodnunk kell róluk ahhoz, hogy pozitív hatásaikat az eljövendő generációk is élvezhessék, ennek pedig egy bevált eszköze a fák leltárba vétele.

Írta: Dr. Bakó Gábor, Molnár Zsolt és Dr. Szilvácsku Zsolt, Kutnyánszky Virág, az Interspect környezetinformatikai és zöldkataszteri fejlesztői.