Már csak néhány tigris alfaj maradt a világon

A tigris a legnagyobb ma is élő macskaféle ragadozó állatfaj. Bár csak egy faja van, a Panthera tigris, mégis vannak különböző tigris alfajok, amelyek nem különböznek annyira tőle, hogy külön fajnak minősüljenek, de finom különbségeket mutatnak.
Ahogy arra a szakemberek rámutattak, a tigrisek csak az elmúlt 70 ezer évben terjedtek el Szibériából.
Ez elég idő volt ahhoz, hogy genetikai különbségek alakuljanak ki, de ahhoz nem, hogy valóban különbözzenek egymástól.
Jelenleg a tigris kilenc alfaja igazolt és elismert genetikailag a tudomány által. Három alfaj azonban már kihalt, a másik hat tigris alfajt pedig veszélyeztetettnek minősítette a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN).
Egy 2015-ben publikált, ellentmondásos tanulmány azt állította, hogy a morfológia és az ökológia alapján a tigriseknek csak két alfaja létezik. Ezt a javaslatot azonban nem fogadta el a tudomány, és kilenc alfajt ismertek el hivatalosan:
A bengáli tigris (Panthera tigris tigris) a leggyakoribb tigrisfajta és még mindig körülbelül 2500 egyede él a vadonban, leginkább az indiai szubkontinensen, Indiában, Bangladesben, Nepálban és Bhutánban.
A bengáli tigrisek képviselik a második legnagyobb tigris alfajt, amelyek leginkább disznókat, szarvast és más patás állatokat zsákmányolnak.
Gyepekben, szubtrópusi és trópusi esőerdőkben, lombhullató erdőkben és mangrove erdőkben élnek. A kutatók szerint talán épp ez az egyik oka annak, hogy túlélték az elmúlt évtizedeket, hiszen nincs szükségük „sok helyre" más tigrisekhez képest; körülbelül 18 tigris élhet száz négyzetkilométeren.
Emellett négy különböző altípusú bengáli tigris létezik, amelyek érdekes módon még inkább különböznek egymástól, mint a többi tigris alfaj együttvéve.
A mindenki által ismert bengáli tigris tipikus narancssárga és fekete színekben pompázik, a többiek viszont már csak fogságban élnek.
A „fehér tigris" (amely fehér alapszínű fekete csíkokkal) a tigris fehér színváltozata, vagyis nem taxon. A természetben igen ritkán fordul elő, mivel feltűnő színe miatt a fehér egyedek túlélési képessége kisebb, mint normál színezetű fajtársainak. Mára csupán 300-400 fehér tigris él a Földön.
Ma már csupán harminc „aranytigris" (normál vörös alapszínű, csíkjai azonban fekete helyett aranybarnák) él fogságban.
A teljesen fehér „hótigris" (teljesen fehér vagy szellemcsíkokkal) a legveszélyeztetettebb típus; már csak egy tucat él az állatkertekben. Ezek az állatok többnyire hibridek, amelyben szibériai tigris vérvonal is megtalálható.
Az indokínai tigris (Pantheratigriscorbetti) Délkelet-Ázsiában él. Korábban Kínában és Kambodzsában is létezett élőhelye, ám ezekben a régiókban már kihalt. A legutolsó, 2010-es felmérés szerint már csak 350 tigris maradt a vadonban.
Ezek az állatok inkább a hegyekben vagy dombos területeken élnek, ám a növekvő orvvadászat miatt a környéken drasztikusan csökkent az indokínai tigrisek populációja, miközben az utak, gátak és bányák elvágták egymástól a területeiket és élőhelyeiket.
Az indokínai tigrisre vadásznak is, így a megmaradt állatok nehezen találnak élelmet, például vaddisznókat és szarvasokat. Szerencsére a trópusi erdők még érintetlenek, és megvan az életterük.
A maláj tigris (Panthera tigris jacksoni) viszont csak a Maláj-félsziget déli részén található. Régen Thaiföldön és Szingapúrban is élt, de mára ott is kihalt.
A 2004-es genetikai vizsgálatok külön alfajnak nevezték el; korábban a szakemberek úgy vélték, hogy indokínai tigris egy hibridizált változata.
Morfológiailag a két fajt azonban nehéz megkülönböztetni egymástól. Kevesebb mint 500 maláj tigris maradt a vadonban, a számuk a becslések szerint 200 és 300 között lehet. Élőhelyük, az esőerdő eltűnőben van, ami megnehezíti számukra a fennmaradást. A szarvasok és a vaddisznók állománya is egyre ritkul. A malajziai kormány igyekszik megóvni őket azáltal, hogy úgynevezett „vadvilági folyosókat" építtet ki, és intézkedéseket tesz annak érdekében, hogy 2022-ig megduplázza a tigrisek populációját.
A szibériai tigrist (Panthera tigris altaica) gyakran amuri tigrisnek is nevezik, amely Kelet-Szibériában él a tajgán és a kelet-orosz nyírerdőkben, illetve egy kis populációval Északkelet-Kínában és Észak-Koreában.
A legnagyobb termetű macskaféle azon a területen él, ahonnan a feltételezések szerint az összes tigris származik.
A szakemberek szerint körülbelül 500 szibériai tigris él a vadonban, amelyek alkalmazkodtak a hideg szibériai tájhoz. Ezeknek az állatoknak vastagabb a szőrük, hogy túléljék a hideget. A tigrisek is sápadtabbak és kevesebb csíkjuk is van, amelyek fekete helyett sötétbarnák.
Érdekesség, hogy a 20. században a szibériai tigrisek átlagos tömege nagyobb volt, mint a bengáli tigriseké, mára azonban ez az emberi tevékenység következtében megfordult.
A szibériai nagymacskák legnagyobb „szerencséje", hogy olyan töredezett élőhelyeken élnek, ahol kevés ember él. A többi tigris alfaj közül nekik kell ugyanis a legtöbb hely: egy hímnek 1000 négyzetkilométerre van szüksége.
A szumátrai tigris (Panthera tigris sumatrae) csak Szumátra szigetén él. A másik két alfaja, amely csak az indonéz szigeteken található, már teljesen kihalt. Az állatról az 1998-ban végzett genetikai vizsgálatok során derült ki, hogy egy külön alfaj.
A vadonban jelenleg 400 és 500 eged él, többnyire nemzeti parkokban.
A dél-kínai tigris (Panthera tigris amoyensis) a tigrisek legveszélyeztetettebb alfaja, amely világ 10 legveszélyeztetettebb faja között is szerepel. A vadonban hivatalosan kihalt, körülbelül 65 tigris él fogságban. Sajnos a legtöbbjüket megölték az 1950-es években, amikor a kínai kormány „veszélyesként" jelölte meg őket, amelyet ki kell irtani.
A vadászatot 1979-ben betiltották, a kormány pedig az 1990-es években hozott néhány természetvédelmi intézkedést, de már túl késő volt.
Három tigris pusztult ki az elmúlt száz évben. A bali (Panthera tigris balica) és a jávai tigrisek (Panthera tigris sondaica) azokon a szigeteken éltek, amelyekről elnevezték őket. Előzőre 1937-ben a kihalásig vadásztak, utóbbiak pedig elvesztették élőhelyük nagy részét és megölték őket. A kaszpi tigris (Panthera tigris virgate) Kelet-Európában és Nyugat-Ázsiában élt, amíg az 1970-es évek elején ki nem halt a vadászat és a természetes élőhelyének elpusztítása miatt.