A Stonehenge tanulmányozása feje tetejére állított egy 100 éves elméletet és további felfedezések várhatók

Stonhenge
Stonhenge
Vágólapra másolva!
Az Aberystwyth Egyetem kutatói által vezetett kutatócsapat felfedezte, hogy a Stonhenge egy köve a 80-as kő, vagy más néven az "Oltár Kő" nem ugyanabból a forrásból származik, mint a konstrukció többi köve. - írja a phys.org.
Vágólapra másolva!

Úgy vélik sok kisebb kő egy a Stonhengetől 225.30816 kilométerre lévő forrásból származik, de az Oltár Kő más és lehet, hogy egy sokkal távolabbi kőbányából származik. A kutatók dolgozatukat az Archeológiai Tudományos Magazinban publikálták, melyben részletezik, hogyan borít fel a felfedezés egy 100 éves elméletet és, hogy ki kell szélesíteni geográfiai és rétegtani (szratigráfiai) ismereteinket.


Az Oltár Kő egy unikális kő a Stonhenge kék kövei közt homokkő szerkezete miatt, ami elüt a Stonhenge belső körét alkotó túlnyomórészt magmás (vulkanikus) kék kövektől. A kék kövek Stonhenge kisebb kövei, melyek nedvesen kékes árnyalatúak.

Korábbi elméletek azt sugallták, hogy az Oltár Kő Nyugat-Wales Old Red Sandstone (Régi Vörös Homokkő) formációjából származik, hasonlóan a többi kék kövekhez, melyek szintén Nyugat-Walesből a Mynydd Preseli területről származnak .Az Old Red Sandstone formáció körülbelül 400 millió évvel ezelőtt jött létre, amikor a mai Európa és mai Észak-Amerika összeütközött. A formáció részei megtalálhatók az Atlanti-óceán mindkét oldalán és Grönlandon és Norvégiában is.
Hogy megvizsgálják az Oltár Kő eredetét, a kutatók különböző analíziseket végeztek - köztük optikai petrográfia (közettan), hordozható XRF analízis, automatizált SEM-EDS analízis, és Raman Spektroszkópia - az Anglo-Wales-Medencében lévő Old Red Sandstone formációból származó mintákon.

Az Oltár Kő egyik szignifikáns jellemzője a magas bárium tartalom, ami megkülönbözteti a legtöbb más medence és kék kő mintáktól.

A leletek azt mutatják, hogy az Oltár Kő bárium tartalma szokatlan. Bár néhány medence formáció mintának van ilyen összetétele, azok nem számítanak, mert ugyanabból a forrásból származnak, mint az Oltár Kő. Ez kétségeket támaszt az Oltár Kő Anglo-Welsh-Medencei eredetét illetően, azt sugallván, hogy ki kell terjeszteni a geográfiai és sztratigrafikus keresést Nagy-Britannia északi részén és előbbi korszakból származó homokkövek keresését is tekintetbe kell venni.
A kék köveket, melyek túlnyomórészt magmás eredetűek, a Stonhenge kezdeti feltárói eredetileg úgy hívták "Idegen Kövek", mert eltértek a számottevőbb és helyileg beszerzett homokkőgörgeteg kövektől.

Stonhenge Forrás: https://phys.org/news/2023-10-stonehenge-upends-year-old-theory-discoveries.html

Úgy vélik, hogy a konstrukcióhoz használt nagy kövek helyi forrása 15 mérfölddel arrébb van. és mivel kövekként 55 metrikus tonnát nyomnak, meglehetősen figyelemreméltó vállalkozás, és azt sugallja, hogy nagyon jelentősek voltak azon a helyen, ahová szállították a köveket.

A Stonhenge-től 225.30816 kilométerre nyugatra lévő Mynydd Preseli területről beszerzett kék kövek többsége az egyik leghosszabb ismert szállítási távolság a forrástól az emlékmű helyszínére, az egész világon.
A kutatók azt javasolják, hogy tanulmányuk alapján az Oltár Követ ki kellene venni a kék kő besorolás alól, megtörve a kapcsolatot a Stonhenge Mynydd Preseli származású kék köveihez. Ha ez helytálló, akkor az Oltár Kő eredetének kutatása még csak most kezdődött.

Mi a Stonghenge célja?

Bár sok csillagászati elméletet javasoltak az évek során, az egyetlen aspektus, amit a régészet megerősít az, hogy az 5.000 év folyamán a struktúrát sok mindenre használtak. Temetkezési hely, egy hely a szent gyógyulás keresésére, egy hely az elmélkedésre, és ha van helyi hagyomány, druida például druida, helyszín az összejövetelekre. Nem kétséges, hogy mindenféle rituálék történtek a kövek között.