A Science című szaklapban megjelent tanulmány szerzői szerint a röpképtelen madarak ezt a tulajdonságot azért alakíthatták ki, mert állandóan ébernek kell lenniük. Az eredmények azt is mutatják, hogy
az előzetes feltételezésekkel ellentétben az alvás előnyei fokozatosan is felhalmozódhatnak, legalábbis bizonyos fajoknál.
Az állszíjas pingvinek (Pygoscelis antarcticus) a fültől fülig húzódó, vékony fekete tollazatú sávról kapták a nevüket, és talán a legelterjedtebb pingvinfajok közé tartoznak. Jelenlegi populációjukat közel nyolcmillió szaporodó párra becsülik, amelyek főként az Antarktiszi-félszigeten és az Atlanti-óceán déli részén található szigeteken élnek.
Fészekrakáskor az egyszülős pingvineknek kell vigyázniuk a tojásokra, és őrizniük kell azokat a halfarkasféléknek nevezett ragadozó madaraktól, amíg párjuk többnapos táplálékkereső útra indul.
A fészküket meg kell védeniük más pingvinekkel szemben is, akik megpróbálhatják ellopni a fészekanyagot. Ha egy „pingvinpartner" végre visszatér, a pár szerepet cserél.
A lyoni Idegtudományi Kutatóközpont Paul-Antoine Libourel vezette csapata 2019 decemberében a King George-sziget egyik kolóniáján tizennégy madárba ültetett be elektródákat. Rögzítették az agy és a nyakizmok elektromos aktivitását, valamint gyorsulásmérőket és GPS-t használtak a testmozgás és a helymeghatározás tanulmányozására. A videofelvételekkel és a több napon át tartó, közvetlen megfigyeléssel kombinálva számos sajátosságot tudtak azonosítani.
A pingvinek leginkább állva vagy fekve szunyókáltak a tojások keltetése során, és az átlagos alvás mindössze 3,91 másodpercig tartott. Összesen több mint tízezer alkalommal aludtak naponta.
A periférián élő pingvinek hosszabb és mélyebb alvásperiódusokat produkáltak, mint a középen lévők, ami a kolónia közepén előforduló túlzott zajjal és fizikai ütközésekkel, illetve a fészekanyag ellopásának fokozott kockázatával magyarázható
– mutattak rá a szakemberek a ScienceAlert online tudományos portálnak.
Bár a tudósok nem mérték közvetlenül, hogy a madarak részesülhetnek-e az alvás regeneráló előnyeiből, az a tény, hogy a pingvinek sikeresen szaporodtak, arra engedett következtetni, hogy valóban ez a helyzet.
Úgy tűnik, az idegsejtek „csendjének pillanatai" ablakokat biztosítanak a pihenésre és a regenerálódásra.
Az emberek esetében az alvást ilyesformán megszakító állapotok (mint például az alvási apnoe), a kognitív funkciókra is hatással vannak, és olyan neurodegeneratív betegségeket is előidézhetnek, mint az Alzheimer-kór. Így ami az embernél abnormális, az a madaraknál – vagy más állatoknál – teljesen normális lehet, legalábbis bizonyos körülmények között.