Évről évre egyre szembetűnőbbek a klímaváltozás hatásai, az idő elteltével pedig egyre kevesebb esélyünk van, hogy megállítsuk a kedvezőtlen folyamatokat. Nem csoda hát, hogy időről időre egészen hajmeresztő ötletekkel állnak elő a tudósok; a legújabb terv, hogy a Holdról folyamatosan port lőnének a Föld és a Nap közé. A fő cél bolygónk leárnyékolása – írja a Science Alert.

Az ötletet részletező tanulmányt három tudós jegyzi: Ben Bromley a Utahi Egyetem számító asztrofizikusa, Sameer Khan informatikusként dolgozik, Scott Kenyon pedig a Smithsonian Asztrofizikai Obszervatórium munkatársa. A szakértők szerint tervük nem tökéletes, de végrehajtható, és kevesebb kockázattal, illetve költséggel jár a többi drasztikus módszerhez képest.

A légkörünkben megmaradt szén-dioxid rekordszintjének köszönhetően a bolygót felmelegítő napsugárzás minden egyes joule-ja valamivel kisebb eséllyel jut vissza az űrbe. A logikus lépés az lenne, ha megszabadulnánk a fosszilis tüzelőanyagoktól, ennek azonban jelen pillanatban nincs realitása. Maradt tehát egy futurisztikusabbnak tűnő megoldás, amely a napsugárzás egy részét verné vissza a világűrbe.

A korai javaslatok kén-dioxid-részecskékből álló vékony köddel vonták volna be a Föld légkörét. Ez praktikusnak és gazdaságilag megvalósíthatónak tűnt, de óriási mértékű környezetszennyezéssel járt volna, ezért elvetették. Ezt követően napernyőkből álló flottát küldtek volna az űrbe, ami papíron szintén zseniálisnak tűnt, de a Nap gravitációs mezeje és a bolygónk közötti holt zónába történő indításhoz és irányításhoz óriási mennyiségű energiára lenne szükség, ami növeli a kudarc kockázatát.

Bromley, Khan és Kenyon kiszámította, hogy körülbelül 10 milliárd kilogrammos porfelhővel elérhető a kívánt cél, az ehhez szükséges törmeléket pedig a Holdból nyernék ki.

A módszer kén-dioxid-részecskék alkotta védőpajzs ötletén alapul, de annál kevésbé veszélyes. A holdpor felhasználásának egyik hatalmas előnye, hogy olyan anyagokra támaszkodik, amelyek nem igényelnek jelentős gyártási munkát, nem kell a felszínről indítani, és nem szennyezik bolygónkat.

Forrás: AFP/Martin Bernetti

A kutatók a különböző anyagfajták által vetett árnyékot, a gravitációs erők hatását, a napfény sugárnyomását és a napszél erősségét felmérve kiszámították, hogy milyen minőségű és mennyiségű apró kőzetdarabkák szükségesek ahhoz, hogy a Nap sugarainak alig 2 százalékát kiszűrjék.

Kimutatták, hogy a Holdról származó porfelhő a méretétől függően viszonylag gyorsan kitisztulna. A mikron méretű szemcsék egy héten belül kiszorulnának a helyükről, ezért rendszeres utánpótlást igényelnének. A pozitívum, hogy nem lenne szükség a pálya módosítására, ha a dolgok rosszul alakulnának, a holdi törmelékfelhő szétoszlására mindössze néhány napot kellene csak várni.

A számítások alapján egyes pályák lehetővé tennék, hogy a Holdról porszemeket bányásszanak és lőjenek ki, amelyek napokig biztosítanák a szükséges árnyékolást a Földnek. A bolygónkat ideiglenesen hűtő kozmikus porfelhőre vonatkozó kezdeti javaslatok aszteroidák felhasználására vonatkoztak, de a szerzők szerint nem kellene távoli égitesteket hajkurászni, ha a Hold itt van a „szomszédban".

Forrás: Photononstop/Christophe Lehenaff

Ha gondos számításokat követően egy jövőbeli holdbázisról holdport küldenénk a Nap és a Föld közötti tér megfelelő pontjára, akkor az egy költséghatékony és kockázatmentes módszer lenne a bolygó hűtésére, írják a kutatók a tanulmányban.

A projekt végrehajtásáról egyelőre nem született döntés. Az emelkedő tengerszint, a hőhullámok, az összeomló óceáni áramlatok és a szélsőséges időjárási jelenségek miatt azonban hamarosan a döntéshozóknak is lépniük kell valamit.