Az argentin Instituto Argentino de Nivología, Glaciología, y Ciencias Ambientales tudósai modellezték a Thylacosmilus - egy kihalt, Dél-Amerikában élt csúcsragadozó erszényes - koponyáját.
Megállapították, hogy nem látott jól 3D-ben, mert a szemei egymástól távol helyezkedtek el, hogy lehetővé tegyék hatalmas agyarainak használatát.
Ezek a fogak folyamatosan nőttek, nem koptak és gyökereik egészen az állat koponyájának elejéig és hátuljáig nyúltak.
Ennek ellenére sikeres ragadozó tudott lenni, mivel szemgödrei kifelé álltak, és így kellően széles látómezőt biztosítottak számára.
A Thylacosmilus vagy Thylacosmilus atrox 100 kg tömegű erszényesek voltak. Hatalmas felső szemfogaik azonban inkább hasonlítottak a méhben teljesen kifejlődő méhlepényes emlősökéihez, például a kardfogú macskákéihoz és a tigrisekéihez.
A ragadozó emlősök Sparassodonta csoportjának tagja volt, amellyel a mai erszényesek rokonságban állnak, de kinézetre valójában a méhlepényes ragadozókra hasonlított.
A fosszilis bizonyítékok arra utalnak, hogy a Sparassodonta fajok túlnyomó többségének előrefelé néző szemei voltak.