Váratlanul megnőtt a kutyák agya

Az ősi kutyákhoz képest az elmúlt 150 évben kialakult modern fajták a testméretükhöz képest nagyobb koponyákkal rendelkeznek

Az ősi kutyákhoz képest az elmúlt 150 évben kialakult modern fajták a testméretükhöz képest nagyobb koponyákkal rendelkeznek. A tudósok azt azonban még mindig nem tudják, hogy miért. Számos tanulmány kimutatta, hogy a vadon élő állatok, például kutyák, sertések, szarvasmarhák, birkák, nyulak és macskák háziasítása drámaian csökkentette az agyuk relatív méretét. A tudósok szerint ez egyfajta válasz arra, hogy a túlélés szempontjából kisebb szükségük van az agyuk teljesítményére.

A genetikai különbségek miatt

A kutatók azonban valami váratlant fedeztek fel, amikor 159 kutyafajta, köztük néhány farkas koponyáját összehasonlították. Emlékeztettek:

míg a farkasok agyának mérete 24 százalékkal nagyobb, mint egy hasonló méretű kutyáé, ám minél jobban különbözik genetikailag egy kutyafajta a farkastól, annál nagyobb az agya.

Az Evolution című szaklapban publikált eredmények arra utalnak, hogy míg a kutyák több ezer évvel ezelőtti háziasítása kezdetben összezsugoríthatta a kutyaagy egyes részeit (például azokat, amelyek a párválasztással, a ragadozókkal vagy a vadászattal kapcsolatosak), a modern tenyésztés az elmúlt másfél évszázadban némi szerény kognitív növekedést váltott ki.

Az ősi kutyákhoz képest az elmúlt 150 évben kialakult modern fajták a testméretükhöz képest nagyobb koponyákkal rendelkeznek Forrás: Pinterest

A különböző kutyafajták a társadalmi összetettség különböző szintjein élnek, és összetett feladatokat hajtanak végre, ami valószínűleg nagyobb agykapacitást igényel

– mondja Niclas Kolm, a svédországi Stockholmi Egyetem evolúcióbiológusa a ScienceAlert online tudományos portálnak.

Kolm és munkatársai tehát azt feltételezték, hogy azoknak a kutyáknak, amelyeket az ember olyan összetettebb feladatokra, például terelésre vagy sportra tenyésztett ki, nagyobb relatív agyuk lehet. De nem lett igazuk. Ehelyett

az egyetlen tényező, amely láthatóan befolyásolta a modern kutyafajták relatív agyméretét, az az volt, hogy génjeik mennyire különböznek a farkasokétól

– nem pedig a fajta funkciója, az alom mérete vagy a várható élettartam.

Minden modern fajtát érinti

A kutatók nem találtak különbséget a relatív agyméretben az Amerikai Kennel Klub által meghatározott fajták között. Korábbi tanulmányok megállapították, hogy

néhány kutya abszolút agymérete szerepet játszik a memóriájában és az önkontrollban, de ez a szakemberek szerint nem tűnik elég erős erőnek ahhoz, hogy befolyásolja a fajta általános relatív agyméretét.

Az eredményeket más, nemrégiben végzett kutatások is alátámasztják, amelyek szintén arra utalnak, hogy az egyes kutyák genetikai felépítésében nem jelenik meg az a viselkedés, amelyre bizonyos kutyákat tenyésztenek.

A modern tenyésztés az elmúlt másfél évszázadban megnövelte a kutyák agyméretét Forrás: Jeki Gabriella

Talán az összetettebb társadalmi környezet, az urbanizáció és a több szabályhoz és elváráshoz való alkalmazkodás okozta ezt a változást, amely minden modern fajtát érint

– magyarázta Kubinyi Enikő etológus, a magyarországi Eötvös Loránd Tudományegyetem munkatársa. – Ez összhangban van a szociális agy hipotézissel – azzal az elképzeléssel, hogy a nagyobb agy a bonyolultabb szociális környezethez alkalmazkodva fejlődhet ki.

Korábbi kutatások például azt találták, hogy a farkasokkal közelebbi rokonságban álló kutyák rosszabbul kommunikálnak az emberekkel.

Ahhoz, hogy a kutatók többet tudjanak meg arról, miben különbözik az ősi és a modern kutyák agya a farkasokétól, a jövőbeni kutatásoknak össze kell hasonlítaniuk a különböző agyi régiók méretét.

Talán akkor a tudósok rájöhetnek, hogy milyen hatással voltunk mi, emberek a kutyák agyára és viselkedésére.