A világ legrégebbi ismert emberi lábnyomát azonosíthatták Dél-Afrikában

lábnyom
A 153 ezer éves lábnyom krétával körvonalazva
Vágólapra másolva!
Alig több mint két évtizeddel ezelőtt, az új évezred kezdetén még úgy tűnt, hogy az emberi őseink által hagyott, mintegy 50 ezer évnél régebbi nyomok rendkívül ritkák. Egész Afrikából mindössze négy lelőhelyről számoltak be, amiből kettő Kelet-Afrikából (a Laetoli Tanzániában és Koobi Fora Kenyában), kettő pedig Dél-Afrikából (Nahoon és Langebaan) származott. Az 1966-ban bejelentett Nahoon lelőhely volt az első hominin nyomlelőhely, amelyet először leírtak. Az új kutatások fényében azonban sok minden megváltozott.
Vágólapra másolva!

A világ legrégebbi ismert emberi lábnyomának azonosításával kapcsolatban 2023-ban már egészen más a helyzet. Úgy tűnik, hogy az emberek nem keresték eddig eléggé, vagy nem a megfelelő helyeken kutatták őket.

Napjainkban az 50 ezer évnél idősebb hominidák nyomainak eddigi, afrikai felfedezéseinek a száma 14 darab.

Ezeket a szakemberek szerint kényelmesen fel lehet osztani egy kelet-afrikai(öt lelőhely) és egy dél-afrikai csoportra a Fokföld partvidékéről (kilenc lelőhely). A világ más részein – köztük az Egyesült Királyságban és az Arab-félszigeten – további 10 lelőhely található.

– mondta Charles Helm, a Nelson Mandela Egyetem Afrikai Tengerparti Őstudományi Központjának kutatója a ScienceAlert online tudományos portálnak.

A 153 ezer éves lábnyom krétával körvonalazva Forrás: Charles Helm

Az Ichnos nemzetközi folyóiratában nemrégiben megjelent tanulmányban a tudósok hét újonnan datált hominida lábnyom korát közölték, amelyeket az elmúlt öt évben azonosítottak Dél-Afrika déli partvidékén, a Zöld-foki-szigeteken. Ezek a lelőhelyek immár a kilenc lelőhelyből álló „dél-afrikai klaszter" részét képezik. Megállapították, hogy

a lelőhelyek kora változó; a legfrissebb körülbelül 71 ezer éves, a legrégebbi pedig 153 ezer éves lehet:

amivel ez a legrégebbi lábnyom, amelyet eddig fajunknak, a Homo sapiensnek tulajdonítottak.

– mutatott rá Andrew Carr , a Leicesteri Egyetem munkatársa. – A területről és a korszakból származó egyéb bizonyítékokkal együtt – beleértve a kifinomult kőeszközök, a művészet, az ékszerek és a kagylóhalászat fejlődését – megerősítik, hogy a Zöld-foki-sziget déli partvidéke olyan terület volt, ahol a korai anatómiailag modern emberek éltek, fejlődtek és gyarapodtak, mielőtt Afrikából más kontinensekre átterjedtek volna.

A 153 ezer éves lábnyomot a szakemberek a Garden Route Nemzeti Parkban találták, a Fokföld déli partján fekvő Knysna tengerparti várostól nyugatra. Ahogy arra emlékeztettek,

a két korábban datált dél-afrikai lelőhely, Nahoon és Langebaan mintegy 124 ezer éves, illetve 117 ezer éves.

A dél-afrikai Nelson Mandela Egyetemen működő African Centre for Coastal Paleoscience (Afrikai Partiális Paleotudományi Központ) kutatócsoport munkája azonban még nem ért véget. Úgy vélik, hogy további hominidák várnak felfedezésre a déli partvidéken. A kutatást ki szeretnék terjeszteni a régió régebbi lelőhelyeire is, amelyek kora 400 ezer évtől több mint 2 millió évig terjed.