Kiderült, hogyan keletkeztek a Nap-Jupiter rendszer egyes aszteroidái

A Nap?Jupiter rendszer stabil L4 Lagrange-pontja körül elhelyezett 1 CSE (= 1 csillagászati egység = Nap-Föld távolság = 149 597 870 700 m) sugarú gömbből befogott részecskék x-y síkbeli vetületi képe a Jupiter 7000 keringése után. A különböző színek a Jupiterrel különböző n:m középmozgás-rezonanciában lévő részecskecsaládokat jelölnek oly módon, hogy amíg a Jupiter n-szer kerüli meg a Napot, addig a részecske m-szer. A színek különféle n:m rezonanciákat kódolnak: lila n = 4 : m =3; narancssárga 1:1; piros 3:4; fekete 2:3; kék 5:8, 4:7, 5:9

Az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat-Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELKH-ELTE) Asztropolarimetria Kutatócsoport munkatársai számítógépes modellezéssel magyarázatot találtak a Nap-Jupiter rendszerben a Nap körül a Jupiterrel bizonyos középmozgás-rezonanciában keringő aszteroidacsaládok lehetséges keletkezési mechanizmusára - olvasható az ELKH kedden az MTI-hez eljuttatott közleményében.

A magyarázat szerint a Nap és a Jupiter együttes gravitációja gyakran szabályos geometriai alakzatú pályákra tereli a Nap körül keringő aszteroidákat és minden más kis tömegű égitestet. A kutatók emellett két új rezonáns aszteroidacsaládot is felfedeztek.

Az eredményeket bemutató tanulmány a Nemzetközi Asztronautikai Akadémia hivatalos periodikájában, az Acta Astronautica folyóiratban jelent meg.

A Nap‒Jupiter rendszer stabil L4 Lagrange-pontja körül elhelyezett 1 CSE (= 1 csillagászati egység = Nap-Föld távolság = 149 597 870 700 m) sugarú gömbből befogott részecskék x-y síkbeli vetületi képe a Jupiter 7000 keringése után. A különböző színek a Jupiterrel különböző n:m középmozgás-rezonanciában lévő részecskecsaládokat jelölnek oly módon, hogy amíg a Jupiter n-szer kerüli meg a Napot, addig a részecske m-szer. A színek különféle n:m rezonanciákat kódolnak: lila n = 4 : m =3; narancssárga 1:1; piros 3:4; fekete 2:3; kék 5:8, 4:7, 5:9 Forrás: Slíz-Balogh et al. 2023

A Jupiter és a Mars közötti aszteroidaövezet különböző rezonanciájú kisbolygócsaládjainak kialakulási mechanizmusa nem teljesen ismert - olvasható az összegzésben.

Azt írták, az ELKH-ELTE Asztropolarimetria Kutatócsoport munkatársai, Slíz-Balogh Judit, Horváth Dániel és Horváth Gábor a Nap-Jupiter rendszer háromdimenziós félanalitikus égi mechanikai modelljének számítógépes modellezésével tanulmányozták a Nap körül a Jupiterrel középmozgás-rezonanciában keringő aszteroidacsaládok egy lehetséges új befogási mechanizmusát.

A kutatás az ELKH-ELTE-0116607 (Hordozható képalkotó polariméteres csillagászati távcső építése és a Föld kedvező asztroklímájú területein történő alkalmazásai, különös tekintettel a Kordylewski-porholdakra) pályázat részeként valósul meg - áll az ELKH kedden az MTI-hez elküldött összegzésében.