Ezekkel a mindennapi tevékenységekkel csökkenthetjük a rák kockázatát

futás, mozgás, testmozgás, kutya, séta
Egy gyors séta is csökkentheti a korábbi halálozás kockázatát
Vágólapra másolva!
Sokan tudják, hogy a testmozgás csökkenti a rákos megbetegedések kockázatát, beleértve a máj-, tüdő-, mell- és veserákot. A strukturált edzés azonban időigényes, jelentős elkötelezettséget és gyakran anyagi ráfordítást vagy utazást igényel, mondjuk az edzőterembe. Ezek a gyakorlati szempontok a legtöbb felnőtt számára akár megvalósíthatatlanná is tehetik.
Vágólapra másolva!

Nem igényel extra elkötelezettséget

Nagyon kevés kutatás áll rendelkezésre arra vonatkozóan, hogy a véletlenszerű testmozgás vajon csökkentheti-e a rák kockázatát. És hogy mit értünk ez alatt?

A véletlenszerű tevékenységek közé tartozhat a gyalogos ügyintézés, a munkával kapcsolatos tevékenység vagy a napi rutin részét képező házimunka.

Mint ilyenek, ezek nem igényelnek extra időbeli elkötelezettséget, speciális felszerelést vagy különleges gyakorlati megoldásokat.

Minden mozgásforma hozzájárul a jobb közérzethez Forrás: Pinterest

Egy most megjelent tanulmányban a tudósok a mindennapi életbe ágyazott, rövid ideig tartó, erőteljes fizikai tevékenységek egészségügyi potenciálját vizsgálták.

A publikáció szerint ezek lehetnek:

  • rövid, erőteljes séták a busz- vagy villamosmegállóig,
  • lépcsőzés,
  • nehéz bevásárlás,
  • aktív házimunka vagy
  • energikus játék a gyerekekkel.

Hogyan készült a tanulmány?

A kutatók új tanulmányában 22 398 olyan brit Biobank önkéntes vett részt, akiknél korábban soha nem diagnosztizáltak rákot, és akik szabadidejükben nem végeztek semmilyen strukturált testmozgást.
A résztvevők mintegy 55 százaléka volt nő, az átlagéletkoruk 62 év.

Az önkéntesek egy héten keresztül viseltek a csuklójukon aktivitáskövető készüléket.

Az ilyen nyomkövetők a nap folyamán folyamatosan és nagy részletességgel figyelik az aktivitási szinteket, így könnyedén kiszámítható, hogy a vizsgálatban résztvevők mennyit és pontosan mennyi ideig mozogtak.

Minden mozgás számt Forrás: Pinterest

– mondta Emmanuel Stamatakis, a Sydneyi Egyetem fizikai aktivitás, életmód és népegészségügyi professzora a ScienceAlert online tudományos portálnak. – Ez azt jelentette, hogy meg tudtuk becsülni a rák általános kockázatát az általunk „erőteljes, időszakos életmódbeli fizikai aktivitásnak" nevezett különböző szintek, azaz a mindennapi életben előforduló, véletlenszerű mozgások alapján.

Hozzátette: külön elemezték a test 13 olyan rákos helyének egy csoportját is, ahol

a testmozgással szorosabb kapcsolat áll fenn; ilyenek például a mell-, tüdő-, máj- és bélrák.

Elemzéseik figyelembe vették a rákkockázatot befolyásoló egyéb tényezőket, például az életkort, a dohányzást, az étrendet és az alkoholfogyasztási szokásokat.

Ami a kutatásból egyértelműen kiderült

Annak ellenére, hogy a vizsgálatban résztvevők nem végeztek semmilyen strukturált testmozgást, körülbelül 94 százalékuk csak rövid, erőteljes aktivitást regisztrált. A mozgások 92 százaléka nagyon rövid, legfeljebb egyperces szakaszokban történt.

A napi legalább 3,5 perc körüli időtartamú mozgás mintegy 17-18 százalékos csökkenéssel járt a teljes rákkockázathoz viszonyítva, szemben azzal, ha valaki nem végzett ilyen tevékenységet.

A résztvevők fele legalább napi 4,5 percet edzett, ami a teljes rákkockázat 20-21 százalékos csökkenésével járt együtt.

Egy gyors séta is csökkentheti a korábbi halálozás kockázatát Forrás: Pexels.com

– magyarázta Matthew Ahmadi, a Sydneyi Egyetem posztdoktori kutatója. – Például a napi legalább 3,5 perc intenzív véletlenszerű tevékenység 28-29 százalékkal csökkentette a rákos megbetegedések kockázatát; míg a napi 4,5 percnél ezek a kockázatok már 31-32 százalékkal csökkentek.

Kiemelte: mind az összes rákos megbetegedés, mind a testmozgással összefüggésbe hozható ismert rákos megbetegedések esetében az eredmények világosan mutatják, hogy milyen előnyökkel jár, ha a mindennapi tevékenységeket olyan lendülettel végezzük, ami felpörgeti az embert.

Megvoltak a tanulmány határai

A tanulmány megfigyeléses módszert alkalmazott, ami azt jelenti, hogy a szakemberek visszamenőlegesen vizsgálták az emberek egy csoportját és azok eredményeit, és nem teszteltek új beavatkozásokat. Ez azt is jelenti, hogy nem lehet ezzel közvetlenül, bizonyossággal feltárni az ok-okozati összefüggéseket.

– emelte ki Emmanuel Stamatakis. – Ezt a jelenséget „fordított ok-okozati összefüggésnek" nevezzük.

Mozogjunk a napi rutinunk szerint Forrás: CC0 Public Domain

Hozzáfűzte: a tanulmány nem tudja megmagyarázni azokat a biológiai mechanizmusokat, amelyek alapján az erőteljes intenzitású aktivitás csökkentheti a rák kockázatát. Korábbi, korai szakaszban végzett kísérletek azonban azt mutatják, hogy ez a fajta aktivitás gyors javulást eredményez a szív- és tüdőkondícióban.

A magasabb fittség pedig összefügg az alacsonyabb inzulinrezisztenciával és alacsonyabb krónikus gyulladással.

Ezek magas szintje a rák kockázati tényezőjét jelenti.

Ahogy arra a tudósok rámutattak, a véletlenszerű fizikai aktivitásról és a rákról általában véve nagyon kevés kutatás létezik, mivel az életmóddal kapcsolatos egészségmagatartással és a rákkal kapcsolatos tudományos bizonyítékok többsége kérdőíveken alapul. Ez a módszer nem rögzíti a rövid aktivitási periódusokat és nagyon pontatlan a mindennapi élet véletlenszerű tevékenységeinek mérésére.

Az erőteljes intenzitású aktivitás és a rákkockázat területe tehát még gyerekcipőben jár, annak ellenére, hogy a közelmúltban született néhány nagyon ígéretes eredmény szerint a hét folyamán rövid szakaszokban végzett erőteljes aktivitás csökkentheti az egészségügyi kockázatokat.

Egy másik, nemrégiben végzett vizsgálatban ugyanez a kutatócsoport azt találta, hogy a napi erőteljes, szakaszos életmódbeli aktivitás előnyösen befolyásolja az általános halálozási kockázatot, valamint a rákos vagy szív- és érrendszeri okokból bekövetkező halálozás kockázatát.

Dióhéjban: mozogjon a napi rutinja szerint

A tanulmány szerint a napi 3-4 perc erőteljes, akár véletlenszerű aktív tevékenység csökkenti a rák kockázatát. Ez viszont nagyon kis mennyiség a jelenlegi ajánlásokhoz képest, amelyek szerint heti 150-300 perc mérsékelt intenzitású vagy 75-150 perc erőteljes intenzitású mozgást kell végezni.

Minden mozgás számít Forrás: pexels.com

– hangsúlyozta Matthew Ahmadi, kiemelve, hogy a kutatás rávilágít a technológiában rejlő lehetőségekre is.

A tanulmány szerint ezek az eredmények csak ízelítőt adnak abból, hogy

a viselhető eszközök a gépi tanulással kombinálva hogyan tárhatják fel életünk eddig feltáratlan aspektusainak egészségügyi előnyeit.

Az ilyen technológiák jövőbeni potenciális hatása a rák és esetleg számos más betegség megelőzésére is nagyon hasznos lehet.