Hazai kutatók indítanak expedíciót Közép-Ázsia hegységeibe

Kép a Wakhan-völgyről Pamírban

A Szegedi Tudományegyetem (SZTE) Földrajzi és Földtudományi Intézet két oktatója, Sipos György és Barta Károly, valamint egy hallgatója, Vincze Ákos egyedülálló expedícióra indul a Tien-san nyugati és a Pamír hegység középső részébe, amelyet Prinz Gyula, a 20. század egy jelentős magyar geomorfológus-geológusa is vizsgált egykor - tájékoztatta a felsőoktatási intézmény a szerkesztőségünket.

A közlemény szerint a 21. században is tartogat még újdonságokat a Tien-san és a Pamír a tudósok számára. Ezért is vállalkoztak az expedícióra az SZTE geográfusai, akik augusztus közepén indulnak útnak és veszik célba a hegyeket és két jelentősebb folyó völgyét.

A tervezett kutatás a Nyugati-Tien-san és a Középső-Pamír folyóvízi teraszképződésére, valamint a hosszú távú lepusztulás ütemének számszerűsítésére fókuszál.

A vizsgálatokhoz két folyó-, illetve völgyrendszert, a Nyugati-Tien-san területén található Zeravshan folyót és a Középső-Pamírban húzódó Bartang folyót választották. Ezek olyan területeken találhatók, ahol a jelenleg is zajló felemelkedés üteme, a fajlagos lefolyás és a felszíni kőzettan is nagyban különbözik.

Kép a Wakhan-völgyről Pamírban Forrás: Asia Travel Guide

A kutatás fő célja a két folyó bevágódási ütemének vizsgálata a folyamat során képződő folyóvízi teraszok anyagának laboratóriumi kormeghatározásával.

Ez lehetőséget ad a kiemelkedésben tapasztalható térbeli különbségek számszerűsítésére is, ami pedig a régiót rendszeresen sújtó földrengések előrejelzéséhez nyújt értékes információkat. Emellett a vizsgálatok kiterjednek a folyók medrében található ásványi üledékszemcsék elemzésére is, amivel a hegységek lepusztulásának mértékét lehet a legújabb kutatások alapján meghatározni. Ez azért fontos, mert az intenzíven kiemelkedő hegységek anyagának aprózódásával és mállásával jelentős mennyiségű szén-dioxid vonódik ki a légkörből, ami a klíma hosszú távú változása szempontjából lényeges tényező.

A vizsgálatok egyik fő kérdése, hogy lehetséges-e azonosítani a folyóvízi teraszképződés éghajlati vagy egyéb mozgatórugóit egy olyan aktívan emelkedő területen, mint a Középső-Pamír és a Nyugati-Tien-san

– fejtette ki Sipos György, az SZTE kutatója. – A geomorfológiai kérdések mellett a Pamír és a Tien-san eljegesedésének története és az eljegesedéssel járó ciklusok völgyfejlődésre gyakorolt hatása sem teljesen ismert.

A tervezett kutatás a Nyugati-Tien-san és a Középső-Pamír folyóvízi teraszképződésére, valamint a hosszútávú lepusztulás ütemének számszerűsítésére fókuszál Forrás: Asia Travel Guide

Hozzátette: a kutatás során gyűjtött minták vizsgálatával ezen folyamatok jobb megértésére is mód nyílik.

A helyszíni vizsgálatokat és a mintagyűjtést alapos térképező munka előzte meg, amelynek során műholdfelvételek és domborzatmodellek segítségével vizsgálták a kiválasztott völgyek morfológiáját, a folyóvízi teraszok helyzetét és magassági viszonyait.

Ebben a munkában aktívan részt vett hallgatóként Vincze Ákos, aki tavasszal különdíjat érdemelt ki vizsgálataival az OTDK-n.

A kutatási projektben, amely az eredmények értékelését követően 2025 novemberében zárul le. Az expedíció szervezésében és sikeres megvalósításában további közreműködő partnerek is részt vesznek, így a Tádzsik Tudományos Akadémia Geológiai és Szeizmológiai Intézete, valamint a Tübingeni Egyetem egyik munkatársa, Solmaz Mohadjer, aki amellett, hogy jelentős helyismerettel rendelkezik, nemrég Szegeden részt vett egy nemzetközi konferencián. Szakmai támogatást nyújt még a projekt kapcsán a svájci Lausannei Egyetem és az ausztrál Wollongongi Egyetem lumineszcens kormeghatározó laboratóriuma is.

(SZTE, MTI)