A gyümölcslegyek élvezik a körhintázást

Valószínűleg a gyümölcslegyek is szeretnek körhintázni, nem csak az emberek. Tudósok megfigyelték, hogy néhány gyümölcslégy önként és ismétlődően felszállt egy forgó emelvényre.

Valószínűleg a gyümölcslegyek is szeretnek körhintázni, nem csak az emberek. Tudósok megfigyelték, hogy néhány gyümölcslégy önként és ismétlődően felszállt egy forgó emelvényre, ami azt sugallja, hogy az állatoknak vonzó lehet a dolog, egy most augusztusban megjelent tanulmány szerint. - írja a Science magazin.

Samadi Galpayage, a Londoni Mária Királynő Egyetem tudósa, aki felfedezte, hogy a poszméhek tárgyakkal játszanak, és nem vett részt a tanulmányban, azt mondja, hogy a legyek eleget tettek minden játék kritériumnak, ahogy azt más állatoknál értelmezzük. Eddig nincs másféle magyarázat rá. A következő kérdés, hogy ez vajon szórakozás-e?

A tanulmányt egy kacsa inspirálta. Évekkel azelőtt, hogy a társszerző Wolf Hütteroth neurobiológus lett, látott egy kacsát, aki lefelé sodródott egy gyorsmozgású folyón. Amint majdnem eltűnt szem elől, a kacsa visszarepült a folyón fölfelé, leszállt a vízre, és lefelé sodródott újra és újra.

Hütteroth mindig azon tűnődött, mi motiválta a kacsát, hogy ilyen különösöen viselkedjen.

2016. februárjában Hütteroth részt vett egy szimpóziumon, ahol a kutatók azt tárgyalták meg, hogy vajon a gerinctelenek cselekednek-e szándékosan? Elgondolkodott, hogy vizsgálják meg, hogy a gyümölcslegyek csinálnának-e valami hasonlót a folyón sodródó kacsához. Ő és kollégája Tilman Triphan, a Kontanz Egyetem munkatársa úgy döntött, hogy építenek egy körhintát és lehetőséget adnak a gyümölcslegyeknek (Drosophila melanogaster), hogy használják egy stresszmentes, egyébként unalmas környezetben. Nem számított rá, hogy a legyek használni fogják.

Néhány légy ignorálta a szerkezetet, de egy kis csoportjuk olyan volt, mintha épp felfedezte volna Disneylandet. A legyek egy része idejük 5, vagy több %-át a forgó keréken töltötte. Amikor a kutatók két lemezt tettek az arénába és 5 percenként hol ez hol az forgott, néhány légy azzal töltötte idejét, hogy ide-oda ugrált a körhinták közt, arra szálltak rá, amelyik éppen forgott.

A legyek kitűnő térbeli tanulók, tehát ha nem szeretnek forogni, egyszerűen elkerülhették volna a lemezt, ahogy néhányan tették. A többség valahol a kettő közt volt - nem túlságosan lelkes, de nem is kerülte el a forgó lemezeket.

Sergio Pellis a kanadai Lethbridgei Egyetem zoológsa, etológusa szerint nagyon lehetséges, hogy a legyek játszottak. Világos, hogy legalább egy részük csak úgy szórakozásból csinálta. Gordon Burghardt a Tennesseei Egyetem tudósa, aki nem vett részt a tanulmányban, azt mondja, őt nem lepte meg hogy néhány légy nyilvánvalóan szeret körhintázni és mások nem. Ha elviszünk egy rakás gyereket a vidámparkba, néhányan nagyon aggódnak, hogy beszálljanak a szerkezetbe, mások egy kicsit jobban tétováznak. Hütteroth mégis habozik, hogy azt állítsa, hogy a gyümölcslegyek szórakoztak. Elvégre a legyek nem fedték fel motivációikat a kutatóknak. De Pellisnek és Burghardtnak ez nem olyan őrültség. Burghardt szerint a legyek valami hasonlót tapasztalhattak, mint amit mi érzünk, amikor hullámvasutazunk, vagy csúszdázunk, és nem látja okát, hogy más fajok, még a gerinctelenek is, miért ne vehetnének részt az élet ezen dolgaiban.

Hütteroth szerint a következő lépés a rejtély megfejtésében a legyek agyának tanulmányozása lehet, hogy feltárják az idegi áramkört, ami részt vesz a körhintázós viselkedésben. Az ilyen kutatás segíthet megmagyarázni, hogy a legyeknek - vagy más állatoknak - milyen haszna származik a mozgási játékból. Mi az adaptív értéke az ilyen fajta játékviselkedésnek? Jó valamire? Például, finomítja egy állat saját testének érzékelését, a propriocepciót?

Valószínűleg a gyümölcslegyek is szeretnek körhintázni, nem csak az emberek. Tudósok megfigyelték, hogy néhány gyümölcslégy önként és ismétlődően felszállt egy forgó emelvényre. Forrás: https://www.eurekalert.org/multimedia/977177

Pellis azt mondja, ellenállás van azzal az ötlettel szemben, hogy az emlősökön kívül lévő állatok játszanak.

Felidéz egy példát 1970-es évekből, egy kutatást, ami a csótányoknál lévő bunyózásról szólt, amit rögtön játéknak tekintettek volna, ha ezt kiskutyák csinálták volna. Azt mondja már elég szilárd példa van a játékra más fajoknál, így van értelme feltenni a kérdést, hogy mennyire elterjedtek a különböző játékok az állatvilágban?

Burghardt szerint a felfedezés azt sugallja, hogy a mozgási játék nagyon mélyen gyökerezhet az evolúciós történelmünkben. Tehát lehetséges, hogy ez történik körülöttünk - csak túlságosan a szőrös, állatok bohóckodására fókuszáltunk.

(Forrás: American Association for the Advancement of Science: https://www.science.org/)