Szuperhold: éjjel jön az év legfényesebb égi jelensége

szuperhold
Szuperhold idején a Hold földközelsége miatt mintegy tíz százalékkal nagyobbnak, és 30 százalékkal fényesebbnek látszik égi kísérőnk
Vágólapra másolva!
Ma egy újabb rendkívül látványos jelenség örvendezteti meg a csillagos égbolt szerelmeseit. Augusztus elején volt már egy szuperholdjelenség, és most, augusztus 30-án ismét szuperhold fog ragyogni az égen, méghozzá az év legnagyobb és legfényesebb teliholdjaként.
Vágólapra másolva!

Rendkívüli augusztus, kettő különleges szuperholdjelenséggel

Augusztus elsején volt már egy szuperhold látható az égen. A hónap utolsó előtti napján augusztus 30-án ismét szuperhold lesz, méghozzá egy igen ritka, az úgynevezett kék szuperholdjelenségben gyönyörködhetünk ott, ahol felhőtlen lesz az esti égbolt. De mit is hívunk kék szuperholdnak? A „szuperhold" valójában nem csillagászati fogalom. Ezt az elnevezést Richard Nolle „találta fel" még 1979-ben, és ettől kezdve terjedt el a médiában, illetve a nyilvánosságban is.

Fotó egy korábbi szuperholdjelenségről Törökországban Forrás: Anadolu Agency via AFP/2023 Anadolu Agency/Ali Ihsan Ozturk

A Hold a körtől kissé eltérő elliptikus pályán kering a Föld körül, ezért noha általában tizenkettő teliholdat láthatunk egy évben, de időnként – az előbb említett okból – „becsúszik" egy tizenharmadik telihold is, és ezt szokás kék szuperholdnak nevezni. Teliholdkor a kelő Hold korongja különösen nagynak látszik a horizont közelében, majd amikor magasabbra emelkedik, fokozatosan „összezsugorodik" a mérete is.

Kelő szuperhold Washington felett Forrás: Wikimedia Commons/NASA/Bill Ingalls

Mindez azonban csak optikai csalódás, mert a horizont közelében járó Holdat az agyunk összeveti az ott látható tárgyak, így például a házak vagy a fák méretével. Mivel az agyunk arra van kalibrálva, hogy a horizonton lévő tárgyakat méretesebbként dolgozza fel, ezért tűnhet óriásinak a kelő telihold is. Ezt az optikai csalódást Hold-illúzióként is szokás emlegetni.

Fényesebbnek és nagyobbnak fogjuk látni a holdkorongot a szokásosnál

A kissé megnyúlt, elliptikus holdpálya következményeként a Hold - a Földtől mért átlagtávolságához képest - időnként közelebb kerül, időnként pedig eltávolodik a bolygónktól. A Hold Földtől mért átlagtávolsága 384 400 kilométer. Perigeum idején, vagyis amikor a Hold a legközelebb kerül a Földhöz, ez a távolság 356 104 kilométerre csökken.

Ha a perigeum egybeesik a teliholddal, akkor következik be az úgynevezett szuperholdjelenség is.

A szuperhold (a képen jobbra) és egy átlagos Hold látszólagos átmérője közötti különbség Forrás: Wikimedia Commons/Marcoaliaslama

Mivel perigeum idején a Földtől számított kisebb távolsága miatt a Hold látszólagos átmérője valamelyest megnövekszik, így erősebb lesz a fényessége is. Ilyenkor a Hold látszólagos mérete kb. 14%-kal, a fényessége pedig 30%-kal válik nagyobbá a legkisebb értékhez képest.

Az átlagos holdtöltéhez képest pedig a Hold nagysága látszólag kb. 7%-kal nő meg.

(Apogeum, vagyis a Hold legnagyobb földtávolságának idején a Hold Földtől mért távolsága 405 696 kilométerre növekszik.)

Szuperhold idején a Hold földközelsége miatt mintegy tíz százalékkal nagyobbnak és 30 százalékkal fényesebbnek látszik égi kísérőnk Forrás: MTI/Komka Péter

Évente általában három-négy szuperhold fordul elő, és valamennyi egymás után következik be. Fred Espenak asztrofizikus meghatározásában a szuperhold olyan telihold, amikor a Hold a perigeumnak, vagyis a földközelségének kilencven százalékán belülre kerül.

Az augusztus 30-i kék szuperhold idején a Hold 357 344 kilométerre lesz a Földtől.

Felkelő szuperhold Róma fölött Forrás: AFP/Filippo Monteforte

A csillagászatban egyébként nincs jelentősége a telihold és a földközelség egybeesésének, mint ahogy a szuperhold fogalmának sem. Maga a látvány viszont kétség kívül gyönyörű.