A Science of The Total Environment folyóiratban publikált tanulmány szerint amikor a hőmérséklet 25 Celsius fokról 30 Celsius fokra emelkedett, a vizsgálatban résztvevők alváshatékonysága (tehát az az idő, amelyet alvással töltöttek, miután lefeküdtek és becsukták a szemüket) akár 10 százalékkal is csökkent.
Ez nem elhanyagolható arány. Korábbi tanulmányok kimutatták ugyanis, hogy
az alvás hatékonyságának 10 százalékos csökkenése is elegendő ahhoz, hogy az agy teljesítményének romlásához vezessen, növelje a stresszt, a szorongást és a fáradtságot, és befolyásolja a szervezet vércukorszintjének másnapi szabályozását.
Mivel a bolygó felmelegedésével párhuzamosan az éjszakák is egyre melegebbek, az új kutatás megállapításai támogatják a lakások, különösen az idősek otthonai és az állami lakások hőkomfortjának javítását célzó intézkedéseket. Más kutatások a légkondicionáláson túli megoldásokat keresnek, például fényvisszaverő festékeket és más építőanyagokat.
Miközben az éghajlatváltozás szélesebb körű következményeivel küzdünk, nem szabad figyelmen kívül hagynunk annak lehetséges hatását sem egy olyan alapvető dologra, mint az alvás
– mondta Amir Baniassadi, a Harvard Medical School mérnöke és egészségügyi kutatója, a tanulmány vezetője a Science Alert online tudományos portálnak. – Már tudjuk, hogy a rossz alvás tartós hatással lehet a fizikai és mentális egészségünkre, sőt, még azt is megváltoztathatja, ahogyan az embereket látjuk, és hatással van a kapcsolatainkra.
Történelmi adatok és longitudinális vizsgálatok azt mutatják, hogy a múltbeli hőmérséklet-emelkedések is jelentős hatással voltak az emberek alvási szokásaira, és a további felmelegedés még több alvót fog megzavarni. Az előrejelzések szerint a melegebb hőmérséklet évente fejenként 50 órányi alvásidőt „vehet el" tőlünk 2099-re. A legveszélyeztetettebbek hőstressznek kitett idősek, akár nappal, akár éjszaka.
A szakemberek már több alvásvizsgálatot végeztek el hőmérséklet-szabályozott laboratóriumi körülmények között, miközben ez az új tanulmány az emberek alvási szokásait és a hőmérsékletet a saját otthonukban követte nyomon.
A 65 éves vagy annál idősebb résztvevők hálószobáiba beltéri levegőhőmérséklet- és páratartalom-érzékelőket szereltek be, és az önkéntesek egy gyűrűszerű eszközt viseltek éjszakára, amely nyomon követte az alvásukat, a bőrhőmérsékletüket, a szívritmusukat és a mozgásukat.
A kutatók összesen közel 11 ezer személy-éjszaka alvási és környezeti adatait gyűjtötték össze elemzés céljából.
Bár a legpihentetőbb alvást a 20 és 25 Celsius fok közötti hőmérséklet segítette elő, az emberek nagy különbségeket mutattak, ami azt jelenti, hogy mindenkinek megvan a saját optimális hőmérsékleti tartománya az alváshoz, ami idővel még változhat is
– mutatott rá Baniassadi. – Az alvás optimalizálása érdekében végezzünk apró módosításokat a saját személyes alvási környezetünkön, például javítsuk a légáramlást és válasszunk könnyű hálóruhát.
A tanulmányban részt vevők a különféle lakásokban éltek, az államilag támogatott kis lakásoktól kezdve a magán családi házakig. A vizsgálat végül hangsúlyozta az éghajlatváltozás lehetséges hatását az idősebb felnőttek alvásminőségére, „különösen az alacsonyabb társadalmi-gazdasági státuszúak esetében."