Pusztító marokkói földrengés: rejtélyes, hátborzongató fények előzték meg a katasztrófát

Részlet a marokkói földrengésfényről
Vágólapra másolva!
Rejtélyes fényeket észleltek Marokkóban a múlt heti pusztító földrengés előtt. Egyelőre a tudósok sem tudják, pontosan mi okozta őket, az viszont biztos, hogy nem először láttak hasonlót. Az úgynevezett földrengésfények már évszázadok óta megjelennek nagyobb természeti katasztrófák előtt. Mutatjuk a lehetséges magyarázatokat.
Vágólapra másolva!

Szeptember 8-án, pénteken 6,8-as erősségű földrengés rázta meg a kelet-marokkói Magas-Atlasz-hegységet. Legalább 2900 ember meghalt, és mintegy 5500 sérültről tudni.

A közösségi médiában elterjedt, hogy közvetlenül a természeti katasztrófa előtt szokatlan fények tűntek fel az égbolton. Ahogyan ilyenkor lenni szokott, sokan ufókra gyanakodtak, ám ez túlságosan leegyszerűsítő magyarázat lenne a furcsa anomáliára.

Nehéz ellenőrizni az információk valóságtartalmát, a szokatlan fényjelenségek azonban nem ritkák a nagyobb földmozgások idején.

Ezeket földrengésfényeknek hívja a tudomány.

A jelenségről azonban ennél sokkal többet nem lehet tudni, így azt sem, milyen összefüggésben áll a földmozgásokkal. Teóriák vannak szép számmal, és ha végül sikerülne kapcsolatot találni a fényjelenségek és az erős szeizmikus aktivitás között, azzal előre lehetne jelezni a pusztító földrengéseket.

Nem most láttak először fényeket a földrengés előtt

A földrengésfényekről történelmi és mai feljegyzések, beszámolók sokasága született már, mégis rendkívül keveset tudunk róluk. A tudományos közvélemény nagyon sokáig a valódiságukat is kétségbe vonta, ám ahogy nőtt az igény a földrengések előrejelezhetőségére, úgy kezdtek velük egyre többet foglalkozni a kutatók. Az 1960-as években Japánban születtek az első hitelesnek tartott földrengésfény-megfigyelések, és ekkor készült az első hiteles fotó is. Ma sincs azonban egyetértés abban, hogyan keletkeznek, mi okozza megjelenésüket.

Az 1960-ban Japánban észlelt földrengésfény Forrás: MR. KURIBAYASHI/Courtesy of the Bulletin of the Seismological Society of America

A biztonsági kamerák és kézi telefonok fejlődésekor azonban egyre több földrengésfényt sikerül megörökíteni. Például a 2021-es mexikóvárosi földrengés előtt rejtélyes fényes villanásokat rögzített az egyik kamera, de Japán keleti része felett is fényjelenségeket észleltek a 2022-es földrengést megelőzően.

A földrengésfények megjelenési formája nagyon eltérő, a sokféleség már-már zavarba ejtő. A beszámolókban találkozhatunk gyors felvillanásokkal, tartósabb, diffúz fényléssel, mozgó fényfelhőkkel, halvány vagy az éjjeli eget nappali világosságúvá tevő ragyogással, fénylő gömbökkel, földből felcsapó lángnyelvhez hasonló fényekkel, kékes, fehéres vagy vörös színnel. A beszámolók szerint egyesek hangtalanok, más esetekben sziszegő, recsegő hang kíséri őket.

Láttak már földrengésfényt az epicentrum közvetlen közelében, s attól akár több száz kilométerre is, előfordult a rengést megelőző napok-órák során, a rengés ideje alatt és azt követően is. A földrengéseken kívül a rengésektől teljesen független, nagyobb földcsuszamlások kapcsán is leírtak fényjelenségeket a csuszamlások helyszíneiről.

E sokféleség is hozzájárul ahhoz, hogy jelenleg nincs egységes elmélet a földrengésfények kialakulásukra. Eleinte szóba került a föld alatti gázok meggyulladása a súrlódó kövek termelte hő hatására. Később valamiféle elektromos jelenségre gyanakodtak a kutatók, ám a kőzetek rossz elektromos vezetők.

Valószínű azonban, hogy mégis ez utóbbi elmélet áll közel az igazsághoz.

A kobei földrengésfények: az első műszeres érzékelés

Az elmúlt években elektromos- és mágneses mérések is segítették a kutatókat. Például az 1995-ös, 7,2-es erősségű, a japán Kobe közelében kipattant rengés kapcsán már rendelkezésre álltak olyan mérési adatok, amelyek a rengés előtt mutattak kis mértékű eltérést a földmágnesség és a légköri elektromosság adataiban az epicentrumtól viszonylag távoli mérőállomásokon.

A kobei földrengés 1995-ben Forrás: Wikimedia Commons

E rengés kapcsán számos szemtanú jelezte különös fények megjelenését az epicentrum néhány tucat kilométeres körzetéből. Ezek a megfigyelések egy mozgó fénytömegről, majd egy villámszerű felvillanásról szóltak. Különböző helyszíneken lévő szemtanúk egybecsengő leírásából később modellezték a fénylő tömeg mozgását, s úgy találták, hogy ez megegyezik a rengésért felelős törésvonal irányával. A fény a tenger felől indult (a tenger alatt pattant ki a rengés), majd a Kobe városa mögött álló hegy felé haladt, s a hegynek ütközve villámként kihunyt. A közeli villámdetektorok is jeleztek ebben az időben egy igen gyenge villámra utaló elektromos jelet, távolabbi detektorok ezt már nem érzékelték, tehát biztosan helyi elektromos jelenség volt. Az időjárási eredetet kizárták.

Ez az eset volt az első, amelynek során a rengéskor látott fénytüneményt műszeresen is érzékelni lehetett, s a szemtanúk által látottak a méréssel is egybecsengő információt adtak.

Ha kíváncsi rá, mi lehet a tényleges magyarázat a földrengésfényre, lapozzon a következő oldalra!