UFO-rejtély: itt vannak a legújabb részletek a megmagyarázhatatlan űrhajóról

Az aranyszínű rejtélyes eredetű fémgömbök kinagyítva

Újabb fordulatról számol be a The Astrophysical Journal csillagászati-űrkutatási szaklaphoz publikálásra benyújtott tanulmány a közelmúltban a Csendes-óceán mélyéről felszínre emelt titokzatos fémgömbök lehetséges eredetéről. Az IM1 katalógusszámot kapott apró tárgyak csillagközi származását az új dolgozat is megerősíti, és a gömbök összetételének analízise alapján egy lehetséges magyarázatot is felállított az eredetükre, azt a korábbi feltételezést sem kizárva, hogy esetleg mesterséges képződmények, egy földönkívüli űrhajó maradványai.

Rejtélyes tárgy becsapódását észlelték az amerikai katonai radarok

Az elhíresült IM1 objektumot, a Csendes-óceánba csapódott meteorit darabjait a közelmúltban emelték a felszínre két tudós, Avi Loeb és Amir Siraj szervezésében. A titokzatos objektumot az Egyesült Államok nukleáris fegyvereket ellenőrző rendszere észlelte, illetve lokalizálta a becsapódás körzetét. Az objektum sebessége arra utalt, hogy a tárgy a Naprendszeren túlról, a csillagközi térből érkezhetett.

Egy fényes meteor fotója. Az MI1 jelű objektum a csillagközi térből érkezett a Földre (a kép illusztráció) Forrás: AFP/WALLY PACHOLKA/NOVAPIX

Ezért Loeb és kollégája elhatározták, hogy megpróbálják felkutatni és a felszínre emelni a több mint érdekesnek tűnő meteorit maradványait. Az erre a célra szervezett Galileo Project expedíció egy hozzávetőleg franciaágy méretű mágnest eresztett a mélybe, amelyet közvetlenül az óceáni aljzat felett vontattak 1,3 fok déli, és 147,6 fok keleti irányba attól a ponttól számítva, ahol az Egyesült Államok Védelmi Minisztériuma szerint a meteorit becsapódhatott.

Avi Loeb, a Harvard asztrofizikus-professzora Forrás: Harvard University

Ez a terület a Csendes-óceán délnyugati részén, a Bismarck-tengeren a Manus-szigettől mintegy 300 kilométerre északra található.

A kutatók abból a feltevésből indultak ki, hogy az IM1 magas fémtartalmú objektum lehet,

ezért is döntöttek a mágneses detektor bevetéséről az objektum maradványainak begyűjtéséhez. Az expedíció összesen ötven apró fémgömböt emelt ki a tengeraljzatról. Az elsődleges analízisek eredménye megerősítette, hogy az objektum valóban a Naprendszeren túlról érkezhetett.

A speciális nagyméretű mágnes mélybe eresztése, amellyel sikerült ötven maradványt összegyűjteni Forrás: Avi Loeb

A gömbök különleges struktúrája és összetétele miatt Avi Loeb annak adott hangot, hogy ezek akár mesterséges eredetűek is lehetnek, egy idegen civilizáció technikai eszközének a maradványai.

Egy távoli fehér törpe rendszeréből származhat

A The Astrophysical Journal szakfolyóirathoz publikálásra benyújtott tanulmány - amelyet Avi Loeb és, kollégája, Michael McLeod jegyeznek -, az IM1 összetételének legérdekesebb jellegzetességeivel foglalkozik. A két asztrofizikus az IM1 maradványainak rendkívül részletes anyagvizsgálatából arra a következtetésre jutott, hogy a fémes struktúra összetétele leginkább az M típusú fehér törpecsillagok körül keringő fémes kőzetbolygók anyagában a fehér törpe rendkívüli gravitációs ereje okozta árapályhatások okozta deformációkra, illetve rendellenességekre emlékeztet.

A rejtélyes eredetű aranyszínű fémgömbök kinagyítva Forrás: ABC Ciencia

Korábbi spektroszkópos vizsgálatok már kimutatták, hogy a fehér törpecsillagok atmoszférájában fémek jelenléte mutatható ki. A fehér törpék a csillagfejlődés utolsó stádiumának a „termékei", amelyek a vörös óriás állapotba került csillag gravitációs összeomlásának eredményeként jönnek létre. (Egy bizonyos tömeghatár feletti csillag esetében a vörös óriás állapot utolsó stádiumaként fellépő gravitációs kollapszus szupernóva-robbanáshoz vezet.)

A fehér törpéknek kicsi a térfogatuk és rendkívüli az anyagsűrűségük. A ZTF J1901+1458 jelű fehér törpe átmérője például alig nagyobb, mint a Holdé Forrás: Space.com

Részecskefizikai szempontból a fehér törpe egy olyan rendkívül nagy nyomású anyagkoncentráció, amelyben az elektrongáz elfajult, degenerált állapotban van jelen. A fehér törpék tehát kis térfogatú, de rendkívül sűrű anyagból álló olyan „halott" csillagok, amelyekben leállt a termonukleáris magfúzió, viszont rendkívül forróak, és milliárd évekbe telik, amíg az energiájukat kisugározva teljesen halott, nem sugárzó, úgynevezett fekete törpékké válnak.

A fehér törpéknek az extrém anyagsűrűségük miatt rendkívüli a gravitációs erejük is.

Egy exobolygó illusztrációja. A fehér törpék körül keringő bolygókat rendkívül szélsőséges hatások érhetik Forrás: NASA/JPL-Caltech

Emiatt a fehér törpék bolygói nagyobbrészt excentrikus pályán keringenek a veszélyes anyacsillaguk körül. Ezért előfordulhat, hogy a fehér törpéhez túl közel került bolygót a fehér törpecsillag erős gravitációja szétszakítja. Az elpusztult kőzet-fém bolygó maradványainak legnagyobb részét a fehér törpe beszippantja - így kerülhetnek fémek a forró csillag atmoszférájába –, egyes kisebb darabok pedig a gravitációs parittyahatás miatt kirepülhetnek a rendszerükből a csillagközi térbe.

Fantáziarajz egy olyan kettőscsillag rendszerről, amelynek az egyik tagja, egy fehér törpe az extrém gravitációs erejének köszönhetően "felfalja" a szomszédját Forrás: ESO/M. Kornmesser, L. Calçada

A friss tanulmány szerint az IM1 is egy ilyen rendszerből származó, onnan kilökődött maradvány lehet.

Még mindig nyitott kérdés az MI1 természetes vagy mesterséges eredete

A kutatók szerint egyelőre még nem adható végleges magyarázat az IM1 eredetére. Az anyagvizsgálatok ugyanis kimutatták, hogy a rejtélyes apró fémgömbök abnormális mennyiségben tartalmaznak olyan fémeket, mint például uránt vagy lantánt, amelyek természetes közegben rendkívül ritkának számítanak.

Avi Loeb szerint ezért a természetes vagy mesterséges eredet kérdését továbbra is nyitottnak kell tekinteni.

Avi Loeb a mélyből felhozott két anyagmaradvánnyal a kezében Forrás: Avi Loeb

A kutató álláspontja szerint az urán és a lantán szokatlanul nagy aránya akár az IM1 idegen, technológiai eredetére is utalhat. A tudós ezért úgy véli, hogy ennek a roppant izgalmas kérdésnek a tisztázásához további kutatások szükségesek. Avi Loeb és kollégái azt tervezik, hogy kilenc hónapon belül újabb expedíciót indítanak a térségbe, további maradványok után kutatva a Csendes-óceán aljzatán.

A szabályos gömformájú apró fémgolyókban magas az urán és a lantrán aránya Forrás: ABC

Loeb azt reméli ettől, hogy újabb és a már begyűjtött darabokhoz képest nagyobb maradványokat is a felszínre emelhetnek. A nagyobb töredékek begyűjtése pedig lehetővé tenne egy olyan, az eddig elvégzettekhez képest alaposabb elemzést, melynek segítségével az is megválaszolhatóvá válna, hogy az MI1 természetes eredetű-e, vagy pedig egy távoli technikai civilizáció nyoma.