Fogakból álló daganatot találtak egy ókori egyiptomi medencéjében

Közeli kép a teratomáról a két foggal

Ha az egyiptomi ősi földalatti sírnál dolgozó munkások nem lettek volna ennyire figyelmesek, talán soha nem találták volna meg azt a magányos fogat, amely egy kopott medence ívébe „fészkelte be magát".

Meszes csomónak nézett ki

Melinda King Wetzel, régész és a helyszín felügyelője először azt hitte, h az egyiptomi fáraók idejéből származó magzatot talált. Amikor azonban megmutatta a sírt Gretchen Dabbsnak, a lelőhely bioarcheológiai igazgatójának,

kiderült, hogy a felfedezés még ennél is ritkább.

A lelőhely egy másik szakértőjével, Anna Stevensszel együtt megvizsgálták a leletet és azt állítják, hogy megtalálták a legrégebbi bizonyítékot egy érett petefészek-teratomára vagy más néven csírasejtes daganatra.

A teratoma, amit egy női medencecsont bal ülőcsontjának közelében találtak meg Forrás: M. Wetzel

A „massza" ma úgy néz ki, mint egy meszes csomó, amely olyan, rendezetlen és teljesen kialakult szövetekből áll, mint a csontok és a fogak. Mérete nagyjából 3 x 2 centiméter, és a Krisztus előtti 14. század közepére datálható.

A kutatók szerint a felfedezés „jelentős időbeli és földrajzi mélységgel bővíti a múltbeli állapot megértését".

Wetzel, Dabbs és Stevens (akik mindannyian különböző cégektől és egyetemekről érkeztek a helyszínre), már évek óta együtt dolgoznak ezen a Nílus keleti partján fekvő régészeti lelőhelyen, az Amarna-projekt részeként. Ez egy hosszú távú, folyamatban lévő ásatás, amelynek célja, hogy feltárja a Krisztus előtt 1345-től alapított, Ehnaton fáraó egykori fővárosa közelében eltemetett hétköznapi emberek temetőit.

Számos ékszer díszítette

A petefészek-daganattal küzdő, fiatal női csontvázat az amarnai északi sivatagi temetőben, egy többkamrás sírban temették el. A szakemberek szerint valószínűleg 18-21 éves lehetett, amikor meghalt.

Kezeit a medencéje fölé helyezték, és a többi – nem elit – amarnai temetőben megszokott módon „becsomagolták".

Ennek ellenére több ékszer volt rajta, mint a közelben lévő testeken. A medencecsontjának gyűrűjében azonban egy másfajta ékszer rejtőzött.

Közeli kép a teratomáról a két foggal Forrás: A. Deblauwe

A teratomák a csírasejtes daganatok ritka típusai, amelyek általában jóindulatúak, bár olyan tünetekkel járhatnak, mint a hasi fájdalom vagy a meddőség

– mondták a kutatók a ScienceAlert online tudományos portálnak. – Nagyon ritkán fordulnak elő a régészetben, valójában ez mindössze az ötödik ilyen eset, amelyet feltártunk, és az egyetlen Egyiptomból származó.

A teratoma egy veleszületett (azaz a megszületéskor már meglévő) daganat, amely az embrionális kor három alapszövetéből épül fel (endo-, ekto-, és mezoderma). Az újszülöttekben a teratoma leggyakrabban jóindulatú daganatot jelent, de ritkán lehet rosszindulatú is. A jóindulatú teratomák egy adott helyen növekszenek (bár ott igen gyorsan) és nem adnak távoli áttéteket. A rosszindulatú teratomák áttéteik segítségével hamar szétterjednek a szervezetben, és helyi növekedésük során is a környező szöveteket hamar beszűrik, elmosva ezzel az ép és az egészséges szövetek közötti határvonalat.
Teratoma leggyakrabban a farokcsont területén (sacrococcigealisan) alakul ki, de előfordulhat még a petefészek, a here, a nyak, vagy a hasüreg területén is.

A daganat több évszázaddal idősebb, mint a többi ősi teratoma, amelyet korábban Spanyolországban, Franciaországban, Peruban és Portugáliában fedeztek fel.

Amikor Wetzel közelebbről megvizsgálta az első felfedezett fogat, csak akkor vett észre egy másik, üres nyílást a meszes masszán.

A női csontváz körül végzett további ásatások egy második fogat is megtaláltak a lábszárcsont teteje közelében, de még mindig a medenceüregben. Szépen illeszkedett az üres nyílásba, amiből a régészek arra következtettek, hogy ez a második fog korábban a daganat része lehetett, de a bomlás során levált.

A termékenységgel lehet összefüggésben

Az International Journal of Paleopathology című szaklapban publikált tanulmány szerzői szerint mindkét fogat teljes, „bár kissé eltorzult" zománckorona borítja. A cementzománc bázisukon részlegesen kialakult gyökérszerkezeteket is mutatnak. Mindez túlságosan is fejlett egy korai stádiumú magzathoz képest, és határozottan azt sugallja, hogy „a tömeg nem egy meg nem született magzat, hanem egy daganat".
A teratoma in situ gondos feltárása és rögzítése nélkül több mint valószínű, hogy az izolált fogat, legalábbis kezdetben, egy másik egyénből származó betolakodó elemként vagy esetleg a síron belüli további temetés bizonyítékaként azonosítottuk volna, ha a fogat nem tudtuk volna kapcsolatba hozni az ugyanabban a sírban eltemetett többi egyénnel – mutattak rá a tudósok a felfedezés kapcsán. – A nő bal kezén egy aranygyűrű is volt, közel a daganathoz, amit Bész, a termékenységgel és védelemmel kapcsolatos ősi egyiptomi istenség képe díszített.
Bár ez csak egy hipotézis, a szakemberek szerint elképzelhető, hogy ez a gyűrűpozíció céltudatos volt, és a Bész-gyűrűt talán a test ezen részén érzett fájdalom vagy „a meddőség vélt problémáinak" kezelésére használták.