Pokoli lesz a következménye, ha elszabadul az üvegházhatás

erózió talaj klímaváltozás felmelegedés Farmer in rubber boots standing on dry soil FARMER rubber BOOTS STANDING dry soil ground global warming CLIMATE change impact crops growth yield agronomist MAN male DROUGHT arid agricultural activity
Illusztráció
Vágólapra másolva!
Kutatók először szimulálták az elszabaduló üvegházhatás minden szakaszát, és megállapították, hogy az elkövetkező évszázadokban lakhatatlan „pokollá" változtathatja zöld bolygónkat.
Vágólapra másolva!

Visszafordíthatatlan folyamatokat indít el

A NASA szerint a Földnek mindössze néhány tucat fokkal kellene felmelegednie ahhoz, hogy az „elszabadult felmelegedés beinduljon", és ezzel olyan barátságtalan környezetet teremtsen, mint a Vénusz, amelynek felszíni átlaghőmérséklete 464 Celsius-fok körül mozog. A Genfi Egyetem (UNIGE) csillagászaiból álló csoport a francia CNRS párizsi és bordeaux-i laboratóriumainak támogatásával bejelentette, hogy

elsőként szimulálták az elszabaduló üvegházhatás minden szakaszát.

Elsőként azonban tisztázzuk: mit is jelent az az üvegházhatás? Arról a folyamatról van szó, amikor a bolygó légköre csapdába ejti a napsugarakból felvett hő egy részét, így a földfelszín közelében és a légkör alsóbb rétegeiben magasabb lesz a hőmérséklet. Más szóval a Föld légkörében lévő bizonyos gázok megkötik a Nap hőjét.

A globális felmelegedés hosszútávú folyamatnak tűnik (a kép illusztráció) Forrás: Science Photo Library via AFP/Rana Dias/CAIA IMAGE/SCIENCE PHOTO LIBRARY/Rana Dias/Caia Image/Science Pho

Egyes üvegházhatású gázok, mint például a vízgőz, a természetben is előfordulnak. Mások, mint például a szén-dioxid, az ember által elégetett szennyező fosszilis tüzelőanyagok, például szén, olaj és gáz elégetése során is keletkezhetnek.

Az üvegházhatást tehát bizonyos üvegházhatású gázok légköri jelenléte okozza.

Az UNIGE-CNRS tanulmányában vizsgált elszabaduló üvegházhatás akkor jelentkezik, amikor a napsugárzás megnövekszik, és ez drámai, hógolyószerű hőmérséklet-emelkedést indít el a bolygón.

– mondták a szakemberek a ScienceAlert online tudományos portálnak. – Ez egy szinte megállíthatatlan és csak nagyon bonyolultan visszafordítható elszabaduló üvegházhatáshoz vezet.

Az elszabaduló üvegházhatás gondolata

A kutatás célja részben az volt, hogy eszközt biztosítson más bolygók, különösen a Naptól eltérő csillagok körül keringő, úgynevezett exobolygók éghajlatának tanulmányozásához, és segítsen meghatározni, hogy alkalmasak lehetnek-e ezek a bolygók az élet befogadására. Emellett azonban

betekintést nyújt a Föld éghajlatát az elkövetkező évszázadokban fenyegető kockázatokba is.

A tudósok továbbá kiemelték a különbséget a Föld, mint egy csodálatos kék és zöld pont, amelyet óceánok és élet borít, és a Vénusz, mint egy steril, kénes bolygó (a Naprendszerünk legforróbb bolygója) között.

A vízgőz mennyiségének van egy kritikus küszöbértéke, amely felett a bolygó már nem tud lehűlni Forrás: Science Photo Library via AFP/IGOR STEVANOVIC / SCIENCE PHOTO LIBRARY/Igor Stevanovic / Science Photo

Az Astronomy and Astrophysics című folyóiratban megjelent tanulmány azonban megállapította, hogy „a napsugárzás nagyon kis mértékű növekedése – ami a Föld globális hőmérsékletének mindössze néhány tíz fokos emelkedése – elegendő lenne ahhoz, hogy

a Földön elinduljon ez a visszafordíthatatlan és elszabaduló folyamat, ami ahhoz vezet, hogy bolygónk olyan barátságtalanná váljon, mint a Vénusz".

Az elszabaduló üvegházhatás gondolata azonban nem újkeletű: eszerint a bolygó a Földhöz hasonló mérsékelt állapotból olyan állapotba kerülhet, amelyben a felszíni hőmérséklet meghaladja az 1000 Celsius-fokot.

A kutatók szerint bármennyire is ijesztően hangzik ez, az üvegházhatás kis mértékben hasznos, hiszen nélküle a Föld átlaghőmérséklete fagypont alatt lenne, és egy jéggel borított, élhetetlen gömb lenne.

Kritikus küszöbértékek

A túl nagy mértékű hatás azonban növeli az óceánok párolgását, ami miatt megemeli a légkörben lévő vízgőz (egy természetes üvegházhatású gáz) mennyiségét, amely mentőtakaróként csapdába ejti a hőt.

– mutatott rá Guillaume Chaverot, az UNIGE korábbi posztdoktora, a tanulmány vezető szerzője. – Onnantól kezdve minden elszáll, amíg végül az óceánok teljesen elpárolognak és a hőmérséklet eléri a több száz fokot.

A felmelegedést egyértelműen külső tényezők okozzák Forrás: pexels.com

Míg a korábbi szimulációk kizárólag az elszabadulás hatása előtti mérsékelt állapotra vagy az elszabadulás utáni lakhatatlan állapotra összpontosítottak, a mostani tanulmány az első, amely a teljes folyamatot szimulálta. Ennek bemutatása lehetővé tette annak szemléltetését, hogy

a magas légkörben már a kezdetektől megjelenik egy nagyon sajátos, sűrű felhőzetmintázat, amely fokozza az elszabadulási hatást és visszafordíthatatlanná teszi a folyamatot.

A légkör szerkezete ugyanis mélyen megváltozott.

A szakemberek most azt vizsgálják, hogy az ember által kibocsátott üvegházhatású gázok ugyanezt az elszabaduló folyamatot kiválthatják-e, mint a Nap fényerejének kismértékű növekedése.

A klímatudósok közben arra figyelmeztetnek, hogy ha a Föld átlaghőmérséklete 1,5 Celsius foknál nagyobb mértékben emelkedik az iparosodás előtti szinthez képest, azzal azt kockáztatjuk, hogy ellenőrizhetetlen klímaváltozást indítunk el.

És bár ez nem ugyanaz, mint a most modellezett, elszabadult üvegházhatású folyamat, a szakemberek mégis arra figyelmeztettek, hogy a Föld talán nincs messze egy „apokaliptikus forgatókönyvtől".