Titkos üzenetet rejtettek a viktoriánus korabeli selyemruhába

A selyemruhában talált rejtélyes kód

Tíz évvel ezelőtt egy Sara Rivers-Cofield nevű régész-kurátor egy bronzszínű, viktoriánus korabeli selyemruhát vásárolt egy Maine állambeli boltban. Amikor azonban a szoknyát kifordította, egy rejtett zsebet fedezett fel rajta, amely egy összegyűrt papírgombolyagot rejtett.

A világ egyik legjobb megfejtetlen kódja

Sara Rivers-Cofield miután kisimította őket, a lapokból két tucatnyi sor látszólagos halandzsát olvasott ki, köztük olyan mondatokat, mint „Grub wrongful hug duck fagan each" és „Calgarry Cuba Unguard confute duck fagan egypt".

Ezeket a szavak megosztotta online blogján, ami közel egy évtizeden át ejtette bámulatba a kódfejtőket világszerte.

Néhányan úgy gondolják, hogy a „Selyemruha kriptogram" a világ ötven legjobb megfejtetlen kódja és titkosítása közé tartozik.

A selyemruhában egy időjárási kódot találtak Forrás: Sara Rivers-Cofield

De most végre valaki feltörte. Wayne Chan, a kanadai Manitob-i Egyetem számítógépes elemzője nemcsak arra jött rá, hogy mit jelentenek a szavak, hanem azt is pontosan meghatározta, hogy valószínűleg melyik napon írták azokat: 1888. május 27-én.

Amikor a Selyemruha kriptogramot először tették közzé az interneten, rengeteg elmélet született a titokzatos üzenetek tartalmáról

– írja Chan a titkos üzenetekkel foglalkozó Cryptologia című tudományos folyóiratban. – Vajon titkos kémüzenetek voltak, vagy talán tiltott szerencsejátékkal kapcsolatosak lehettek?

Hozzátette: a valóságban az üzenetek meteorológiai megfigyeléseket rejtettek, ami valamivel „prózaibb természetű".

A selyemruhában talált rejtélyes kód Forrás: Sara Rivers-Cofield

Mint kiderült, az üzenetek egyfajta távíró kódot jelentenek, amelyet a XIX. században az Egyesült Államok hadserege és az Időjárási Hivatal használt a városi előrejelzések minél olcsóbb megosztására.

Ebben az időben Észak-Amerikában egy-egy távirat minden egyes szava több dollárba kerülhetett, ami – ha figyelembe vesszük a valuta értékét a több mint egy évszázados infláció előtt – egy nagy összegnek felel meg.

Időjárási adatokat tartalmazott

Míg néhány távírókódot kereskedelmi forgalomban és széles körben használták, ezt a bizonyos rejtjelet csak a kormánytisztviselők egy kiválasztott csoportja alkalmazta, akiknek az volt a feladata, hogy elkészítsék az országos időjárási térképet.

Bár naponta több száz időjárási táviratot küldtek szét az országban, Chan szerint az üzenetek a lefordítás után szinte értéktelenné váltak, ezért „ritkán archiválták őket" – ez eddigi egyetlen, felfedezett példája.

Az amerikai hadsereg 1877-ből megmentett és az interneten elérhető kódkönyvének köszönhetően a selyemruha rejtjelezésének most már sokkal több értelme van, ami így működik. A kódkönyv szerint egy tipikus délután három órai időjárás-jelentésben ez állhat: „Memphis Target Kernel One Nile Bigot Tide". Itt az első szó, „Memphis", az állomást írja le, a második, a „Target" pedig a nyomást és a hőmérsékletet.

A mássalhangzók értékei az 1887-es amerikai időjárási kód alapján Forrás: Google Books

Egy szó mindkét tulajdonságot leírhatja, mert két szóra bontható.

A magánhangzóval kezdődő szavak például 0,1 alatti nyomás- vagy hőmérsékletértékeket jelölhetnek. A mássalhangzóval kezdődő szavak viszont az ábécében elfoglalt helyük alapján növekvő nyomást vagy hőmérsékletet fejezhetnek ki.

Például, ha egy időjárási kód második szava a „Dundee", akkor a kódfejtés azt „du"-ra bontja, ami 0,2-es barométert, és „de"-re, ami 24 fokos hőmérsékletet jelez. Az „Unfold" szó eközben „u"-ra bomlik, ami 0 barométert és „fo"-t jelent, ami 38 fokos hőmérsékletet jelent. A „Target" tehát 44 fokos hőmérsékletet és 0,92-es barométert jelent. A sorban következő szó, a „Kernel" a napszakot és a harmatpontot árulja el. Az „One" és a „Nile" a szelet és a csapadékot magyarázza, míg a „Bigot" a szélsebességre és a maximális hőmérsékletre vonatkozó információkat tartalmazza, végül pedig a „Tide" a folyó magasságát jelzi.

Egy titkos zsebbe rejtették

Hogy a dolgokat még bonyolultabbá tegye, Chan rájött, hogy a kanadai állomások időjárási kódjai másképp vannak formázva, mint az amerikaiaké a selyemruhás papírokon. Ezért miután megfejtette az összes sort, átnézte az USA és Kanada nemzeti időjárási adatait, hogy kiderítse, pontosan melyik napról van szó. Így derült ki, hogy valószínűleg 1888. május 27-ről.

Valószínűleg ezen a napon minden helyi előrejelzés a washingtoni hadügyminisztérium egyik távírószobájában futott össze.

A selyemruhában talált papírlap Forrás: Sara Rivers-Cofield

Noha nők itt nem dolgoztak operátorként, ám hivatalnokként, másolóként, gépíróként vagy könyvfűzőként igen.

Ezért könnyen elképzelhető, hogy a kódolt üzeneteket az irodai személyzet kezelte, és a ruha tulajdonosa is köztük lehetett

– vetette fel Chan a a ScienceAlert online tudományos portálnak. – Hogy ez a személy miért dugta a számokat egy titkos zsebbe, az egyelőre rejtély marad.

A selyemruhába a Bennet nevet írták és a tudósoknak egyelőre ennyi információ áll a rendelkezésére, amin elindulhatnak.