Fogorvosi látogatás válthatta ki az agyvérzést a betegnél

Egyre több összefüggést látnak a szájüregi egészség és a szív- és érrendszeri betegségek kockázata között

Egy egyszerű foghúzás a sürgősségi osztályon végződött, ahol a páciens hányingerrel, szédüléssel és eltorzult látással küzdött. A hatvan év körüli ausztrál férfinál később egy ritka rendellenességgel diagnosztizáltak, amely az agyban lévő erek elsorvadását okozza.

A vérnyomása végig magas maradt

Bár a szakemberek nem tudták biztosan kijelenteni, hogy a vérzés és a fogászati beavatkozás összefüggésben áll, de egy nemrég közzétett esettanulmány szerzői azt gyanítják, hogy a vérnyomás hirtelen emelkedése lehetett a kiváltó oka annak, amit az orvosi szaknyelv intracerebrális vérzésnek nevez.

A páciens vérnyomása még a sürgősségi osztályon is érthetően magas maradt

– írja a ScienceAlert online tudományos portál. – Mivel a szemei erősen balra révedtek, a járása bizonytalan volt és a testtartása erősen jobbra dőlt, így egyértelműnek tűnt, hogy valami nincs rendben a neurológiai területen.

Egyre több összefüggést látnak a szájüregi egészség és a szív- és érrendszeri betegségek kockázata között Fotó: Szabó Gábor - Origo

Ilyen esetekben az egyik első kizárt diagnózis mindig a stroke. A sürgős CT-vizsgálat azonnal ki is mutatta, hogy egy kis vérzés nyomást gyakorol a beteg agyának bal alsó felében lévő szövetekre. Mivel az agyat tápláló erek létfontosságú szervek, nem szoktak „csak úgy", akarva-akaratlanul szivárogni.

Valójában jól alkalmazkodtak ahhoz, hogy az érzékeny neuronoktól és támogató sejtjeiktől a legszükségesebb anyagok kivételével minden más anyagot távol tartsanak.

Az intracerebrális vérzés okának azonosítása tehát kiemelt fontosságúvá vált. A nemrégiben Parkinson-kórral diagnosztizált betegnél mindössze hat héttel korábban egy egyszerű CT-vizsgálatot végeztek. Akkoriban nem voltak nyilvánvalóan aggasztó jelek az erek tekintetében, bár jelentős jelek mutatkoztak az úgynevezett fehérállomány-betegségre, ami egy tág értelemben vett utalás az agyat támogató „fehér sejtek" károsodására, amelyet a csökkent véráramlás okoz.

Az orvosi csapat egy MRI segítségével részletesebb képet kapott és feltérképezte az érintett agyszövet területeit és típusait.

A fehérállomány-betegség lokalizált zónái ismét mélyebb, krónikusabb patológiára utaltak.

Egy mutálódott gén okozhatta

A CADASIL rövidítés (az agyi autoszomális domináns arteriopathia szubkortikális infarktusokkal és leukoencephalopathiával) egy ritka egészségügyi állapotot ír le, amely befolyásolja a vér áramlását a kis ereken keresztül, különösen azokon, amelyek átszövik az agyat.

A feltételezések szerint százezer emberből mindössze kettőt érint, ezért az állapotot általában nem veszik észre vagy tévesen diagnosztizálják, így nehéz biztosan tudni, hogy mennyire gyakori.

A BMJ Case Reports tudományos szaklapban publikált tanulmány szerint egy mutálódott, speciális receptorfehérjéket kódoló génnek köszönhetően az ereket körülvevő izmok idő előtt elhalnak és a hajszálerek elzáródnak, majd meggyengülnek. A végeredmény általában leukoencephalopathia, vagyis az agy fehérállományának elhalása. Egy DNS-teszt később igazolta a NOTCH3 gén meghibásodását.

A páciens agyában lévő intracerebrális vérzés CT-vizsgálata Forrás: Mortazavi et al., BMJ Case Reports, 2023

Bár a beteg a következő néhány hónap alatt felépült ebből, hosszú távú aszpirinkúrát írtak elő neki, hogy segítse a vérnyomása szabályozását.

Ahogy arra a szakemberek rámutattak, az elzáródások gyakoriak lehetnek a CADASIL-betegeknél, de a vérzések nem, legalábbis más, stroke-ot okozó rendellenességekhez képest. Valójában ez első esettanulmány, amely agyvérzést ír le egy ilyen kórban szenvedő fogászati betegnél.

Az orvosi szakirodalom mindössze három másik esetet említ, amikor valaki intracerebrális vérzést tapasztalt a fogorvosi székben ülve.