Az Antiquity tudományos szaklapban publikált, új tanulmány szerint ez az ősi felirat az ősi paleohispán nyelvekkel áll kapcsolatban, és része lehetett annak a nyelvnek, amelyből a mai Spanyolországban baszk nyelvvé fejlődött.
Ahogy arra a szakemberek emlékeztettek, a területet a vaskonok (vascones) nevű törzs lakta a kézírás készítésének ideje körül – egy olyan népcsoport, amely nagyon kevés írásmintát hagyott hátra. Ez ahhoz a feltételezéshez vezetett, hogy talán az írásbeliség előtti korban éltek. Ez a kéz azonban azt mutatja, hogy a tudósok talán tévedtek ebben.
A részletes nyelvészeti elemzés azt mutatja, hogy az írás a paleohispán nyelv egy olyan grafikus alrendszerét képviseli, amely a modern baszk nyelvvel közös gyökerekkel rendelkezik, és a vaskoni epigráfia első példáját jelentheti
– mondták a kutatók a ScienceAlert online tudományos portálnak.
Hozzátette: az írás tájolása, valamint a tárgyon található kis lyuk helyzete és a felfedezés helye arra utal, hogy a tárgyat egy épület bejáratánál akaszthatták fel.
A feliratot az úgynevezett sgraffito technikával írták fel a vonalak létrehozásához, amelyet aztán nagyobb lyukasztott pontok követtek.
Nem világos, hogy milyen eszközöket használtak, de a kutatók szerint egy éles vasszerszámot, például egy tőrt.
A beazonosítható szavak és más leletekkel való összehasonlítások alapján a tudósok úgy vélik, hogy a nyelv egy „különálló alrendszert” foglalhat magában. Bár a szöveget nem lehet teljesen lefordítani, a szakemberek találtak néhány érdekes párhuzamot a modern baszk nyelvvel.
A kutatók az egyik legfontosabb kapcsolatot a kéz első szava, a sorioneku és a baszk zorioneko szó között találták meg, ami szerencsét jelent. Ez mind a kéz üzenetének jelentésére, mind a baszk nyelvvel való kapcsolatra utal.
A leletre felírt szöveg apotropai-ként, tehát jó szerencsét kérő jelként értelmezhető
– írják a kutatók. – Lehetséges, hogy a kéznek valamilyen rituális vagy kulturális jelentősége volt; az ókori ibériaiak állítólag például levágták foglyaik jobb kezét.
A vaskori és ibériai területeken több olyan leletet is találtak, amelyek egy nyitott jobb kezet ábrázolnak, és egy hasonló korszakból származó, a jemeni Zafarban talált lelet is érdekes hasonlóságot mutat.
A kutatócsoport szerint a betűméret eltérései és a betűk vonalvezetésének bizonyos következetlenségei az írás meglehetősen hanyag és nem tervezett megközelítésére utalnak.
Ráadásul a bronz gyakori anyag a környéken, így a tudósok úgy vélik, hogy az írás a lelőhelyen készülhetett, ahol megtalálták.
A szakemberek szerint a most bemutatott, új felirat alátámasztja azt a növekvő tudatosságot, hogy az ősi vaskonok ismerték és használták az írást, legalábbis egy bizonyos fokig.