Szívszorító látvány a jéghegyen szunyókáló jegesmedve

Lenyűgöző fotó készült egy jéghegyen szunyókáló jegesmedvéről, amely elnyerte a Wildlife Photographer of the Year People's Choice Award díjat
Fotó: Nima Sarikhani/Wildlife Photographer of the Year)
Vágólapra másolva!
Egy jéghegyen szunyókáló fiatal jegesmedvéről készült kép irányította rá a figyelmet az eltűnőben lévő sarkvidéki élőhelyekre. Nem véletlen, hogy a fotó elnyerte a londoni Természettudományi Múzeum által rendezett Wildlife Photographer of the Year People's Choice Award díjat.
Vágólapra másolva!

Nima Sarikhani amatőr fotós a képet egy háromnapos expedíció során készítette a norvégiai Svalbard szigetcsoportnál.
 

Ez a fénykép erős érzelmeket váltott ki mindazokban, akik látták

 – mondta Sarikhani egy sajtóközleményben, amit a ScienceAlert online tudományos portál idéz. – Bár az éghajlatváltozás a legnagyobb kihívás, amellyel szembe kell néznünk, remélem, hogy ez a kép reményt is ébreszt: még van időnk helyrehozni az általunk okozott zűrzavart.

Fotó: Nima Sarikhani/Wildlife Photographer of the Year)


A kép szemléletesen illusztrálja a sarkvidéki vadvilágot fenyegető veszélyt, amely a tudósok szerint az éghajlati válság következménye. 

A kis jéghegy ugyanis csak múló menedéket nyújthat a medvének: ez a mikrokozmosza annak, ahogy a sarkvidéki élőhelyek folyamatosan zsugorodnak a világ felmelegedésével.


A Természettudományi Múzeum igazgatója, Dr. Douglas Gurr a fényképet találóan „az éghajlatváltozás és az élőhelyvesztés káros hatásainak vizuális ábrázolásának” nevezte. A versenyre több mint 50 ezer képet küldtek be, és Sarikhani fotója egy huszonöt képből álló szűkített listáról győzött egy nyilvános szavazáson. A múzeum szerint mintegy 75 ezren szavaztak rá, ami rekordot jelent. 
 

A jegesmedvék ma kritikus időszakot élnek meg: a WWF szerint mára mindössze 22 ezer egyed maradt a vadonban.

 A faj jelenleg a sérülékeny kategóriába tartozik a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) Vörös Listáján. A WWF szerint a medvékre súlyos nyomást gyakorol az Északi-sarkvidéken tapasztalható éghajlati válság, amely a globális átlagnál mintegy kétszer gyorsabban melegszik.


Dr. Flavio Lehner, a Polar Bears International klímatudósa szerint bár az Egyesült Államoknak van terve az állatok megvédésére, az azonban nem világos, milyen előrelépés történt a faj védelmében azóta, amióta 2008-ban először kapott védelmi státuszt. A szakember emlékeztetett: a következő tizenöt év zárja le azt az időszakot, amelyet az ENSZ az éghajlatváltozás elleni cselekvés kritikus évtizedeként határozott meg. Ideje cselekedni.
 

 

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Origo Google News oldalán is!