Az összeesküvés-elméletek hívei meggondolhatják magukat

Az összeesküvés-elméletek hívei megváltoztathatják a véleményüket

Sokan hisznek legalább egy összeesküvés-elméletben, ami nem feltétlenül rossz dolog. Összeesküvések valóban előfordulnak. Hogy csak egy példát említsünk: a CIA az 1950-es években valóban folytatott illegális kísérleteket, hogy olyan gyógyszereket és eljárásokat találjanak, amelyek vallomást csikarhatnak ki az elfogott kémekből. Sok összeesküvés-teóriát azonban nem támasztja alá bizonyíték, mégis sokan hisznek benne.

Népszerűek az összeesküvés-elméletek 

Egy korábbi tanulmányban a szakemberek például azt találták, hogy az új-zélandiak és az ausztrálok mintegy 7 százaléka egyetértett azzal az elmélettel, hogy 

a repülőgépek mögött látható nyomok egy titkos kormányzati program részeként kipermetezett vegyi anyagok „kémiai nyomai”.

 Ez annak ellenére van így, hogy a tudományos közösség határozottan elutasítja ezt.

Az összeesküvés-elméletek hívei megváltoztathatják a véleményüket
Fotó: Pinterest

Az a tény, hogy az összeesküvés-elméletek a hiteles bizonyítékok hiánya ellenére is vonzzák a híveket, továbbra is rejtély a pszichológia és más tudományos tudományágak kutatói számára. Az elmúlt néhány évben számos kutatás jelent meg az összeesküvés-elméletekkel kapcsolatban. 

Most már sokkal többet tudunk arról, hogy vajon hányan hisznek bennük, valamint arról, hogy milyen pszichológiai és politikai tényezők korrelálnak ezzel a meggyőződéssel

 – mondta Matt Williams, a Massey Egyetem pszichológia vezető oktatója a ScienceAlert online tudományos portálnak. – Arról viszont sokkal kevesebb információnk van, hogy az emberek milyen gyakran változtatják meg a véleményüket. 

Gyakran teszik ezt, vagy pedig kitartóan ragaszkodnak a hitükhöz, függetlenül attól, hogy milyen bizonyítékokkal találkoznak? Ezekre a kérdésekre keresték a választ a kutatók egy longitudinális felméréssel.

 

A legtöbb résztvevő nem értett egyet az egyes elméletekkel

A szakemberek összesen 498 ausztrál és új-zélandi állampolgárt toboroztak a kísérletbe. A mintacsoportoknak minden hónapban bemutattak a egy felmérést 2021 márciusától szeptemberéig, amely tíz összeesküvés-elméletet tartalmazott, majd megkérdezték őket, hogy mennyire értenek egyet az egyes teóriákkal.

Mindezek olyan eseményekkel kapcsolatos állításokhoz kapcsolódtak, amelyek vagy folyamatban vannak, vagy ebben az évezredben történtek: többek között a szeptember 11-i támadások, az 5G távközlési technológia elterjedése és a COVID-19.

Az összeesküvés-elméletek hívei meggondolhatják magukat
Fotó: FREDERICA ABAN / Social issue

Bár a mintánkban határozottan megjelentek hívők, a legtöbb résztvevő nem értett egyet az egyes elméletekkel. A legnépszerűbb teóriának az bizonyult, hogy „a gyógyszeripari vállalatok elhallgatták a rák gyógymódját, hogy megvédjék a profitjukat”. A mintacsoport mintegy 18 százaléka értett egyet ezzel. 

Az aggodalmak ellenére nem találtunk bizonyítékot arra, hogy az összeesküvés-elméletekben való egyéni hitek átlagosan növekedtek volna az idő múlásával

 – magyarázta John Kerr, az Otago Egyetem tudományos főmunkatársa. – Ez annak ellenére történt, hogy adatgyűjtésünk a COVID-19 világjárvány viharos második évében zajlott. 

Hozzátette: bár csak hat hónapig követték a résztvevőket, más, sokkal hosszabb időintervallumokat vizsgáló tanulmányok szintén kevés bizonyítékot találtak arra, hogy az összeesküvés-elméletekben való hiedelmek idővel erősödnek.

 

Szoros egyensúlyt találtak

Végül azt találták, hogy az összeesküvés-elméletekben való (vagy nem való) hiedelmek stabilak, de nem teljesen szilárdak. A résztvevők túlnyomó többsége bármelyik elmélet esetében „következetesen szkeptikusak” voltak, azaz egyetlen ponton sem értettek egyet azzal. Akadtak olyan „következetes hívők” is, akik a felmérés minden egyes pontján egyetértettek. A legtöbb teória esetében ez volt a második legnagyobb csoport.

Ugyanakkor minden összeesküvés-elmélethez hozzátartozott a megtérők kis hányada is 

– emelte ki Mathew Marques , a La Trobe Egyetem szociálpszichológiai vezető oktatója. – Ők a vizsgálat kezdetén nem értettek egyet az elmélettel, de a vizsgálat végére meggondolták magukat. 

A „hitehagyottak” is kis arányban voltak, akik a vizsgálat elején egyetértettek az elmélettel, de a végére már nem.

Mindazonáltal a megtértek és a hitehagyottak százalékos aránya meglehetősen szoros egyensúlyban volt egymással, így a hívők aránya az idő múlásával meglehetősen stabil maradt.