Komoly veszély fenyegeti a Föld legnagyobb pingvineit

A császárpingvinek a legnagyobb testű pingvin-félék, amelyek kizárólag az Antarktiszon és környékén élnek

Fotó: CommonismNow/Wikimedia Commons

Az antarktiszi tengerjég rekordtempójú olvadása miatt tavaly sok ezer császárpingvin-fióka pusztult el, ami a kontinens császárpingvin-kolóniáinak ötödét érintette - állapította meg a brit antarktiszi kutatóprogram (British Antarctic Survey, BAS) tanulmánya.

Komoly fenyegetést jelent a faj fennmaradása számára az olvadó tengeri jég

 

Az Antarctic Science folyóiratban csütörtökön, a pingvinek világnapján publikált tanulmány kutatói a térségről készült műholdas felvételek elemzésével állapították meg az olvadó jég pingvinszaporulatra gyakorolt hatását. Ha a tengerjég, amelyen a kolónia neveli fiókáit, még az előtt széttöredezik, mielőtt a fiókáknak az úszáshoz nélkülözhetetlen, vízlepergető tollazata kinőne, kevés az esélyük az életben maradásra. Még ha képesek is fennmaradni az úszó jégtáblákon, a szüleik nem találják meg őket, és nem tudnak gondoskodni a táplálásukról. 2023-ban a tanulmány szerint 66 császárpingvin-kolóniából 14-et érintett a probléma, előző évben pedig 19-et.

Az Antarktiszon felgyorsult a jégolvadás
Fotó: X/Twitter/Imperial College London

 A szaporulatok pusztulását az utóbbi években a tengerjégnek a klímaváltozás miatti példátlan mértékű olvadásával magyarázták a kutatók. 

A nyári tengerjég mennyiségének drasztikus csökkenését 2022-ben és 2023-ban is tapasztalták a kutatók.

Jelenleg még a becslések szerint több százezerre tehető a legnagyobb testű pingvinfaj, a császárpingvin populációjának létszáma, de a tudósok arra figyelmeztettek, hogy amennyiben az üvegházhatású gázkibocsátás a jelenlegi ütemben folytatódik, az évszázad végére a kihalás várhat rájuk.

 

Ezek a legzordabb körülmények között élő madarak

 

A császárpingvin (Aptenodytes forsteri) a pingvinfélék (Spheniscidae) ) családjának legnagyobb testtömegű faja. A kifejlett madarak magassága eléri a 110-130 cm-t, súlyuk pedig meghaladhatja a 40 kilogrammot is. Táplálékukat rajhalak, fejlábúak és krillek alkotják. A császárpingvin egyetlen lélegzettel képes akár 500 méteres mélységig lemerülni, és 20 percet eltölteni a víz alatt. A császárpingvinek kiárólag az Antarktiszon, illetve a „hetedik kontinenst” övező szigeteken fordulnak elő. Költési időszakban a szárazföldön igen nagy távolságokat tesznek meg.

A fiókák számára komoly veszélyt jelent a felgyorsult jégolvadás
Fotó: :EvaK /Wikimedia Commons

 Csoportokban élnek, az egyes kolóniák egyedszáma változó.

 Egy 2009-ben elvégzett átfogó felmérés 595 ezerben határozta meg a teljes állomány egyedszámát. 

A világ összes madárféléje (Aves) közül a császárpingvinek költenek a legzordabb körülmények között. Elviselik az antarktiszi – 60 fokos hideget, és a nem egyszer az akár 140 km/órás dermesztően hideg széllökéseket is. Az antarktiszi vizek átlag – 1,8 Celsius fokos hőmérsékletét is jól bírják vastag zsírrétegüknek és vízhatlan tollazatuknak köszönhetően. Természetvédelmi státuszuk az IUCN besorolásában a mérsékelten veszélyeztetett kategóriába tartozik.