Borzalmas halált okoz egy alig látható pók

Vágólapra másolva!
Az állatvilágban az evolúció számos rendkívül veszedelmes támadó vagy védekező módszert fejlesztett ki a törzsfejlődés során. Ezek közé tartoznak azok a különböző és rendkívül hatékony mérgek, amelyekkel jó néhány szárazföldi valamint tengeri állat van felszerelkezve. Köztük egyaránt akadnak apró gerinctelen parányok, vagy olyan nagy testű gerincesek is, amelyek rendkívül komoly veszélyt jelenthetnek az óvatlan emberekre.
Vágólapra másolva!

Futó ember sebességével üldözheti áldozatát a leghalálosabb kígyó

Az afrikai kontinens hüllővilágában messze az egyik legveszélyesebb és legfélelmetesebb kígyó a fekete mamba (Dendroaspis polylepis ), amely a mérgessiklók családjába (Elpidae) tartozó és csak Afrika szubszaharai régiójában honos kígyófaj. A fekete mamba nemcsak hogy a legmérgezőbb afrikai kígyó, 

de a világ leggyorsabb kígyóféléje is, ami képes egy futó ember sebességére felgyorsulva tartósan üldözni zsákmányát.

 Az elnevezése látszatra megtévesztő, hiszen ez a nagy testű, 2,5 és 4,5 méter hosszúság körüli kígyó világosszürke vagy olívazöld színű, a nevét a szája tintafekete belsejéről kapta. Leginkább Etiópia, Szomália, Kenya, Tanzánia, Mozambik, Zambia és Zimbabwe, illetve a Dél-afrikai Köztársaság szavannás területein élő nappal aktív ragadozó, amelynek elsősorban kisebb emlősök, más kígyó-félék és madarak alkotják a táplálékát. 

A fekete mamba mérge gyors halált okozhat
Fotó: F. Bauer/Wkimedia Commons

A fekete mamba mérge egy rendkívül erős neurotoxin, vagyis idegméreg, ami a harapás után rendkívül gyorsan szívódik fel a megmart áldozat testében. A méreg blokkolja az izomidegi kapcsolódásokat, ami tartós és heveny izombénulást okoz. Az áldozat halála a légzőizmok megbénulása miatt fulladás miat következik be. Számos haláleset fűződik ehhez a kígyófajhoz. Noha a Dél-afrikai Orvosi Kutatóintézetben sikerült egy olyan ellenszérumot kifejleszteni, ami a fekete mamba összes méregkomponensét semlegesíti, de ha ez a helyszínen nem áll rendelkezésre, az áldozat gyakran nem éli túl a kórházba vagy legközelebbi elsősegélyhelyre való szállítás idejét.


A kígyó, amelynek egyetlen harapása akár húsz felnőtt embert is képes megölni


A kígyómarás miatt évente legtöbb halálesetet okozó fűrészpikkelyes vipera (Echis carinatus) az indiai szubkontinensen elterjedt és a viperafélék családjába ( Viperidae) tartozó mérges kígyófaj. Az Indiában kígyómarás miatt évente átlagosan bekövetkező 50 ezer haláleset nagyobb része ennek a fajnak a számlájára írható. 

A fűrészpikkelyes vipera mérge véralvadást gátló toxinokat tartalmaz, amelyek az áldozat testébe jutva belső vérzést és gyorsan bekövetkező akut veseelégtelenséget váltanak ki. 

A megmart áldozat hidratálását azonnal el kell kezdeni, és amennyiben egy-két órán belül nem jut ellenszérumhoz, bizonyos a halálos eredmény. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) statisztikája szerint évente világszerte mintegy 4,5 millió embert ér kígyómarás, és ezekből 130 ezer körüli a halállal végződő esetek száma.

 Fűrészpikkelyes vipera 
Fotó: Shantanu Kuveskar/Wikmedia Commons

 (Összehasonlításként: cápatámadásban éves átlagban legfeljebb 5-10 ember veszti az életét.) Ugyancsak Indiában és a délkelet-ázsiai régióban honos a világ legnagyobb testű mérgeskígyója, a királykobra ( Ophiophagus hannah ), amely elérheti az 5,6 5,7 méteres maximális testhosszat is. Ha a királykobra fenyegetve érzi magát képes testének első harmadát felemelni, úgy, hogy az ember fölé magasodjon. A királykobrának rendkívül jó és éles a látása, így akár már 100 méterről is észrevesz egy embert. Noha igyekszik elkerülni az embert, ám ha fenyegetve érzi magát gyorsan és hatásosan támad. A királykobra arról hírhedt, hogy többször is megharapja áldozatát, és minden egyes harapásnál nagy mennyiségű, körülbelül 7 milliliter mérget fecskendez az áldozatába, noha már egyetlen harapása is halált okozhat. A legveszedelmesebb mérgű kígyók közt tartják számon az Ausztráliában, illetve Pápua Új-Guineában honos szárazföldi tajpánt (Oxyuranus scutellatus). 

A szárazföldi tajpán a világ egyik legveszedelmesebb mérgeskígyója
Fotó: Denise Chan/Wikimedia Commons

Ez a mérgessikló-féle egyaránt előfordul a trópusi esőerdőkben, a száraz füves területeken és a ritkás bozóterdőkben is. Gyakran felbukkanhat ültetvényeken, illetve a lakott környezetben is. 

Az Encyclopeadia Britannica szerint a tajpán a Föld második leghalálosabb mérgű kígyója. 

Mérge, az úgynevezett tajatoxin az idegrendszert támadja meg és gátolja a véralvadást. Az egyetlen harapásával befecskendezett méregmennyiség 20 felnőtt ember elpusztítására képes. A méreg a megmart áldozatnál először heveny izomrángást vált ki, amit bénulás, belső vérzés, vesekárosodás és az izomszövetek szétesése követ. Ha az áldozat nem jut gyorsan ellenszérumhoz, száz százalékos a halálos eredmény.


A leghalálosabb pók gyakran bemehet a kertekbe és a házakba is


A szárazföldi ízeltlábúak (Arthropoda) között is akadnak olyan állatok, amelyek csípése halálos fenyegetést jelent az emberre. A szakirodalom ezek közül a Sidney-tölcsérhálóspókot (Atrax robustus) tartja a legmérgezőbb pókfajnak. A jellemzően alig 2-3 cm hosszúságú pók Ausztrália keleti partvidékén fordul elő, leginkább az ausztrál nagyváros, Sidney 100 kilométeres körzetében számít gyakorinak, innen is kapta a nevét. A méretéhez képest hatalmas és rendkívül erős csáprágókkal rendelkezik, amelyekkel képes az emberi körmöt is átütni. Általában a hím egyedek marnak, főleg párzási időszakban, amikor párt keresve betévedhetnek a városi parkokba, kertekbe, sőt, a lakásokba is.

A Sidney-tölcsérhálóspók a Föld leghalálosabb pókfaja
Fotó: Daderot/Wikimedia Commons

 Csak akkor támad, ha veszélyeztetve érzi magát. 

Halálos veszélyt jelentő rendkívül erős mérge, az atracotoxin a szervezetbe jutva lebontja és elfolyósítja a testszöveteket. 

Különösen veszélyes lehet a gyerekekre nézve. Ha a megcsípett áldozat nem jut gyorsan ellenszérumhoz, a pók marása könnyen végződhet halállal. Több olyan eset ismert, amikor ugyan az ellenszérum beadásával sikerült megmenteni az áldozat életét, de a méreg okozta szövődményként maradandó idegi károsodást szenvedett el. 1981 óta létezik ellenszérum a Sidney-tölcsérhálóspók mérge ellen, azóta szerencsére rendkívül megritkultak a végzetes következménnyel járó pókcsípések, míg ezt megelőzően a pókmarás gyakran végződött halállal.


A tenger halálos szépségű méregfiolái


A tenger számos roppant veszélyes mérgű élőlény otthona. Ezek közül az egyik leghírhedtebb az apró, szinte észrevehetetlenül áttetsző kockamedúza (Chironex felckeri), amely Thaiföld nyugati partvidékétől Indonézián és a Fülöp-szigeteken át egészen az észak-ausztrál partokig számít elterjedt fajnak. A tengeri darázsként is emlegetett és a Chirodropidae családba tartozó kockamedúza természetesen nem támad emberre, és akkor jelenthet súlyos veszélyt a fürdőzőkre, ha a szelek vagy az áramlatok miatt nagyobb tömegben lepi el a partvidéket. A kockamedúza szinte teljesen áttetsző kis harangjáról akár 3 méter hosszú igen vékony és szinte láthatatlan fogókarok nyúlnak ki, ezeken ülnek a halálos mérget tartalmazó csalánsejtek.

A kocakmedúza az egyik legsúlyosabban mérgező tengeri élőlény
Fotó: LITFL

 Ha egy fürdőző véletlenül nekisodródik egy ilyen fogókarnak, a csípés nyomán rendkívül erős neurotoxin szívódik fel a szervezetben. A kockamedúza mérgének erejét jól szemlélteti, hogy amennyiben az áldozat 2-5 percen belül nem részesül elsősegélyben, biztos a halála. 

Ausztráliában az elmúlt egy évszázadban 63 halálos kockamedúza csípés dokumentált, de valószínű, hogy a tényleges áldozatok száma ennél jóval magasabb. 

Egy másik roppan veszélyes mérgű tengeri élőlény szintén a trópusi indopacifikus régió lakója. Az alig 12-20 cm hosszúságú kékgyűrűs polip (Hapalochlaena lunulata) a nyolckarú polipok rendjébe (Octopoda) illetve családjába (Octopodidae)  tartozó fejlábú számít a világtenger egyik legmérgezőbb élőlényének. Nevét a testén lévő élénk kék gyűrűiről kapta, ami alapján könnyen felismerhető. (A tengeri élőlényeknél a különösen élénk színek, illetve minták gyakran arra figyelmeztetnek, hogy a gazdájuk mérgező.) Az élénk színű gyűrűk viszont csak akkor jelennek meg a testén, ha az állat fenyegetve érzi magát. A kékgyűrűs polip a partközeli sekély vizekben él, gyakran telepedik rá a különféle korallformációkra. A kékgyűrűs polip a kis mérete ellenére elegendő mérget hordoz ahhoz, hogy perceken belül akár 26 felnőtt embert öljön meg. 

A kékgyűrűs polip marása már száos halálos áldozattal járt
Fotó: Julian Finn/Wikimedia Commons

Harapása gyenge és gyakran fájdalommentes, ami miatt sok áldozat mindaddig nem is veszi észre a polip marását, amíg el nem kezdődik a légzési depresszió és a bénulás. Tovább növeli a kékgyűrűs polip harapásának halálos kockázatát, hogy mind a mai napig nincs ellenméreg a toxinjára. A polip tetrodotoxint, hisztamint, triptamint, oktopamint, taurint, acetilkolint és dopamint tartalmazó mérget termel. 

A méreg hányingert, légzésleállást, szívelégtelenséget, súlyos és néha teljes bénulást, valamint vakságot okozhat, és azonnali szakszerű beavatkozás hiányában perceken belül halálhoz vezet. 

A halál a kékgyűrűs polip által megmart áldozatoknál általában a rekeszizom bénulása miatti fulladás következtében áll be. De még egy olyan ártalmatlanak tűnő élőlény, mint egy kisebb méretű tengeri csiga is halálos veszélybe sodorhatja az óvatlan embert. Az Indiai-óceán szigetein és a kelet-afrikai partvidék sekély vizeiben honos textil kúpcsiga (Conus textile) a világtenger legerősebb méreggel rendelkező csigafaja.

Ártalmatlannak látszik, de valójában halálos is lehet: a textil kúpcsiga
Fotó: Richard Ling/Wikimedia Commons

 A nyílnyelvű kúpcsigák (Conidae) családjába tartozó faj a család összes többi tagjához hasonlóan ragadozó életmódot folytat és mérgező, ám a Conus textile mérge a legerősebb valamennyiük közül. Egy 2004-ben közzétett tanulmány szerint mintegy 30 ember halálát okozták textil kúpcsigák, bár ezek csupán a dokumentált esetek, így a halálos eredményű kúpcsiga-incidensek száma valószínűleg jóval magasabb. Ha a gyanútlan áldozat felemeli és a tenyerébe veszi az igen tetszetős csigát, az állat védekezésként a szigonyszerű és méregmirigyekhez kapcsolt radulájával megszúrhatja. A kúpcsiga szúrása az idegmérgek közé tartozó conotoxint fecskendez az áldozatába, ami bénulást, és nem egy esetben halált okoz. Ezért is különösen megszívelendő tanács a tengeri élőlényekkel kapcsolatban, hogy mindent a szemnek, de semmit a kéznek.

 

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Origo Google News oldalán is!