A magyar csapat eredményei:
Aranyérem
0
Ezüstérem
0
Bronzérem
0

Járványokat is okozhatnak a már megjelent új szúnyogfajok

Egyre több invazív szúnyogfaj telepedik Meg Magyarországon
Fotó: Shutterstock
Vágólapra másolva!
Járványokat is okozhatnak a már megjelent új szúnyogfajok - erről beszélgetett Áder János volt államfő Kurucz Kornélia biológussal, a Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Karának adjunktusával a Kék bolygó című podcastjának hétfőn közzétett legújabb adásában, amely elérhető a legnépszerűbb videómegosztó portálon is.
Vágólapra másolva!

Inváziós fajként telepedett meg Magyarországon az ázsiai tigris-, a japán bozót-, és a koreai szúnyog

 

A Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke Kurucz Kornéliával - aki kutatócsoportjában a betegség vektorokkal és a betegség ökológiával foglalkozik - az új szúnyogfajok megjelenésének hatását és a védekezés lehetőségeit tekintette át. A szakember kiemelte: ahogy átalakul a klímánk, úgy a szúnyogok aktív szezonja is átalakul. Az, hogy milyen hideg és mennyire csapadékos a téli időszak, befolyásolja a szúnyogszezon indulását - tette hozzá. Kurucz Kornélia elmondta: idén már februárban megjelentek a szúnyogok és akár októberig is eltarthat a szezonjuk. A hazai fajok kora reggel és napnyugta után aktívak, és akkor csípnek, de érkeztek olyan új fajok, amelyek viselkedése eltérő.

Repülőgépes szúnyogirtás a Tisza árterében
Fotó: MTI/Mészáros János


Ezeknek az inváziós fajoknak egy-egy példánya korábban is megjelent Európában, de az első tél megölte ezeket. 

Európába érkezésüknek és terjedésüknek fő okozója az emberi tevékenység, a kereskedelem, a turizmus, 

az pedig, hogy képesek voltak megtelepedni és szaporodni, a klímaváltozással függ össze – magyarázta. A meglévő 50 őshonos faj mellé újabb szúnyogfajok érkeztek Magyarországra: az ázsiai tigrisszúnyog, a japán bozótszúnyog és a koreai szúnyog. Az inváziós, idegenhonos fajok gyorsabban szaporodnak és napközben is csípnek - tette hozzá. 

 

Már őshonos szúnyogfaj is képes a nílusi-láz terjesztésére

 

A biológus kiemelte: a szúnyogokkal és így az inváziós szúnyogokkal is a legfőbb probléma a betegségterjesztő képességük. Inváziós stratégiájuk része az, hogy több generációt képesek produkálni egy szezon alatt, és már nappal is tudnak táplálékot keresni. Így sokkal gyakrabban találkozhatunk ezekkel a fajokkal, és mivel nappal is csípnek, nagyobb kockázattal vagyunk kitéve a csípéseiknek. Tehát, ha már egy területen jelen van egy szúnyog által terjedő kórokozó, akkor nagyobb hatékonysággal terjeszthetik - ismertette Kurucz Kornélia. A szakember ennél is aggasztóbbnak nevezte, 

hogy ezek a saját őshazájukban, ázsiai területeken képesek olyan, számunkra egzotikusnak gondolt betegségeket terjeszteni, mint a Dengue vírus, vagy a Zika.

Az inváziós szúnyogfajok veszélyes kórokozókat terjeszthetnek
Fotó: Wikimedia Commons/James Gathany, CDC

 Ezekkel a betegségekkel korábban csak behurcolt esetként lehetett találkozni Európában. Mindaddig, amíg ezeket a kórokozókat terjeszteni nem képes hazai fajaink voltak csak jelen, ezzel nem nagyon kellett foglalkozni. Azzal viszont, hogy már a vektorszervezet és a kórokozó behurcolt esetként is jelen van, továbbá egyre alkalmasabbak a környezeti feltételek, így egyre fokozódik a kockázat - közölte Kurucz Kornélia. Felidézte, tavaly volt Franciaországban egy Dengue-csonttörőlázjárvány, amelynek hátterében az ázsiai tigrisszúnyog jelenléte állt. Áder János kitért arra, hogy az őshonos szúnyogok is képessé váltak új betegségek terjesztésére. A dalos szúnyog például a nyugat-nílusi lázat terjesztheti. 

 

Nem az a kérdés, hogy lesznek-e új szúnyogok terjesztette betegségek, hanem az, hogy mikortól

 

Kurucz Kornélia elmondta: a nyugat-nílusi láz vírusa eredetileg madarak közt cirkuláló kórokozó, de a dalos szúnyognak kialakult egy olyan biotípusa, amely urbanizált élőhelyen szaporodik, és elkezdett emberekről táplálkozni, de azért még szereti a madarakat is. "Ha a madarakról táplálkozik és képes felvenni a köztük cirkuláló nyugat-nílusi láz vírusát, majd utána emberről is táplálkozni, akkor képes átadni a kórokozót" - mondta, hozzátéve: ez a kórokozó emberről emberre már nem terjed tovább. 

Nem az a kérdés, hogy lesznek-e ilyen új betegségek nálunk, akár Magyarországon, hanem az a kérdés, hogy mikor, és hogy fel vagyunk-e készülve rá megfelelően "

- hangsúlyozta a biológus. A kutatók régóta foglalkoznak a problémával - mondta, hozzátéve: intenzíven kommunikálják, hogy erre figyeljenek oda, nemcsak a döntéshozók vagy a közegészségügyi szervek, de a civil lakosok is. 

Az újonan megtelepedett inváziós fajok közé tartozik az ázsiai tigrisszúnyog
Fotó: Pixabay - WikiImages

Arról beszélt, mindenkinek részt kell vállalnia abban, hogy ezeket a helyzeteket felismerjük és megelőzzük. A legjobb védekezés a megelőzés - mondta a szakember, kiemelve: magát a fertőzést, a csípést kell megelőzni, aminek széles körben használt módszere a szúnyogállomány gyérítése, erre sokféle lehetőség van, köztük a vízgyülemekben fejlődő lárvák elpusztítása. Elmondta: a védekezés komplex folyamat. Példaként az integrált megoldási javaslatot említette, amely magában foglalja azt, hogy a vektorszervezeteket is monitorozni kell. "Ha már betegségről van szó, ha már megfertőzött emberekről van szó, akkor már elkéstünk" – hangsúlyozta. Kurucz Kornélia elmondta: az egyes ember is tehet a szúnyogok szaporodása ellen, például azzal, ha rendszeresen ellenőrzi, kiönti az esőzés után összegyűlt, pangó vizet a környezetében.


 

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Origo Google News oldalán is!