Spanyolország
21:002024. július 14.
Anglia

Hetvenkettő napig vitáztak az amerikai polgárjogi törvényről

Az amerikai polgárjogi törvény aláírása 1964-ben, ami megtiltotta a faji, vallási, etnikai alapú, valamint a nők elleni diszkriminációt
Az amerikai polgárjogi törvény aláírása 1964-ben, ami megtiltotta a faji, vallási, etnikai alapú, valamint a nők elleni diszkriminációt
Vágólapra másolva!
Hatvan éve, 1964. július 2-án írta alá Lyndon B. Johnson amerikai elnök az ország egyik legjelentősebb dokumentumát. Az első amerikai polgárjogi törvényt megtiltotta a faji, vallási, etnikai alapú, valamint a nők elleni diszkriminációt.
Vágólapra másolva!

Szükséges volt az amerikai polgárjogi törvény

Az Egyesült Államok történetét a kezdetektől a szabad munkaerőt foglalkoztató, fejlett és gyorsan iparosodó északi és a döntően rabszolgatartó, ültetvényes gazdálkodást folytató, egyre jobban lemaradó déli államok ellentéte jellemezte. A különféle kompromisszumok csak elodázni tudták az ország jövőjéről döntő nagy összecsapást, és az 1861-ben kirobbant, négy évig tartó és 620 ezer emberéletet követelő polgárháború az északiak teljes győzelmével végződött. 

Abraham Lincoln elnök még 1863-ban szabaddá nyilvánította a lázadó déli államokban élő rabszolgákat, a rabszolgaság teljes eltörlését az alkotmány 1865. december 18-án életbe lépett 13. módosítása iktatta törvénybe.

A rasszizmust azonban törvényekkel nem lehetett megszüntetni, a fekete bőrű amerikaiaknak még egy évszázadot kellett várniuk arra, hogy egyenlő jogaikat törvények biztosítsák, amelyek alapján fel lehet lépni a még mindig létező diszkrimináció ellen. Délen a gyakorlatban továbbra is másodrendű állampolgároknak minősültek, akiket minden nyilvános helyen távol tartottak a fehérektől. A Ku Klux Klan és a fehér felsőbbrendűséget hirdető fajgyűlölő szervezetek terrorizálták őket, a sokáig mélységes hallgatás övezte 1921-es tulsai pogromnak több száz afroamerikai esett áldozatul.

Egy fekete férfi iszik egy „színes” feliratú ivókútból 1939-ben, Oklahoma Cityben
Egy fekete férfi iszik egy „színes” feliratú ivókútból 1939-ben, Oklahoma Cityben; sokat kellett várni az amerikai polgárjogi törvényre
Fotó: Wikimedia Commons/Russell Lee 

Az országban uralkodó rasszista légkörre jellemző, hogy az 1936-os berlini olimpián négy aranyérmet nyert csodaatléta, Jesse Owens a tiszteletére rendezett washingtoni fogadásra tartva bőrszíne miatt csak a szálloda teherliftjét használhatta,

Franklin D. Roosevelt elnök pedig nem hívta meg a Fehér Házba, sőt még táviratban sem gratulált, attól tartva, hogy elveszíti a déli államok szavazatait. A helyzet csak lassan kezdett változni, a hadseregben 1948-ban, az állami iskolákban 1954-ben szűnt meg jogilag a faji elkülönítés.

 

Negyedmilliós tömeg előtt hangzott el a „Van egy álmom” beszéd

A modern Amerika képét egy 1955. december 1-jén történt incidens változtatta meg alapjaiban, amikor az Alabama állambeli Montgomeryben egy Rosa Parks nevű fekete bőrű varrónő nem volt hajlandó átadni ülőhelyét az autóbuszon egy fehér utasnak. A nőt a város szegregációs törvényének megsértése miatt letartóztatták, mire fekete aktivisták bojkottot szerveztek a fiatal Martin Luther King tiszteletes vezetésével. 

A mozgalom váratlanul sikeresnek bizonyult: a feketék inkább gyalogoltak, mintsem buszra szálljanak. 

Kinget próbálták megfélemlíteni, gyorshajtás miatt őrizetbe vették, a helyi Ku Klux Klan dinamitot dobott a házára, végül az illegálisnak minősített bojkott miatt elítélték. King fellebbezett, a szövetségi bíróság pedig alkotmányellenesnek minősítette és eltörölte az alabamai buszokon alkalmazott elkülönítést.

Johnson találkozik Martin Luther King Jr. (balra), Whitney Young és James Farmer polgárjogi vezetőkkel az Ovális Irodában 1964. január 18-án.
Johnson találkozik Martin Luther King Jr. (balra), Whitney Young és James Farmer polgárjogi vezetőkkel az Ovális Irodában 1964. január 18-án
Fotó: Wikimedia Commons/Yoichi Okamoto 

King ezután életre hívta az országos polgárjogi mozgalmat, megszervezte a száznál is több egyházi és polgári szervezetet tömörítő Déli Keresztény Vezetők Konferenciáját, amely erőszakmentesen, az alkotmányra hivatkozva harcolt a megkülönböztetés felszámolásáért.

Békés taktikáját, az ülősztrájkok, tiltakozó tüntetések szervezését a liberális fehérek is támogatták. 1959-ben Atlantában egy áruházi demonstráció során ismét letartóztatták, és bár a vádat ejtették, korábbi gyorshajtási ügye miatt börtönbüntetésre ítélték. A tiszteletest végül John F. Kennedy demokrata párti elnökjelölt közbenjárására engedték szabadon, aki nyolc nappal később, 1960 novemberében főként a feketék szavazataival megnyerte az elnökválasztást. 

A polgárjogi mozgalom tetőpontját az 1963. augusztus 28-án, a rabszolgákat felszabadító nyilatkozat századik évfordulóján rendezett washingtoni tüntetés jelentette. King a Lincoln-emlékmű előtt, negyedmilliós tömeg előtt mondta el 16 perces, „Van egy álmom” néven ismertté lett, az amerikai társadalom lelkiismeretét felrázó és a faji megkülönböztetés ellen cselekvésre buzdító beszédét.

 

Az amerikai történelem egyik legfontosabb jogszabálya

A faj, bőrszín, vallás, nem vagy nemzetiség alapján történő megkülönböztetés minden formáját felszámoló polgárjogi törvényt még Kennedy terjesztette be 1963 júniusában, de számos ellenzője lévén elakadt a Kongresszusban. Az elnököt 1963. november 22-én Dallasban meggyilkolták, és utóda (a közel egy évszázada első déli, magánemberként kifejezetten rasszista nézeteket valló) Lyndon B. Johnson első beszédében a törvény elfogadását nevezte legfontosabb feladatának. 

A képviselőház végül 1964 februárjában adott zöld utat a tervezetnek, amelyet a szenátus történetének egyik leghosszabb, az obstrukció miatt 72 napos vitája után fogadott el.

Az amerikai történelem egyik legfontosabb jogszabályát, az első polgárjogi törvényt (Civil Rights Act) Lyndon B. Johnson elnök 1964. július 2-án a Fehér Házban, ünnepélyes keretek között írta alá, az esemény egyik díszvendége Martin Luther King volt.

Az amerikai polgárjogi törvény aláírása 1964-ben, ami megtiltotta a faji, vallási, etnikai alapú, valamint a nők elleni diszkriminációt
Az amerikai polgárjogi törvény aláírása 1964-ben, ami megtiltotta a faji, vallási, etnikai alapú, valamint a nők elleni diszkriminációt
Fotó: Wikimedia Commons

A törvény mélységesen megosztotta az amerikai politikát és társadalmat, a demokraták hosszú évtizedekre elvesztették az addig hagyományosan rájuk szavazó Délt, amely a republikánusok bázisa lett. 

A korábban csak fehéreknek fenntartott déli iskolákba, intézményekbe, vendéglőkbe belépni akaró fekete aktivistákat rendőri erőszak fogadta, faji zavargások robbantak ki. 

A feketék helyzete az azóta eltelt hat évtizedben sokat javult, Barack Obama személyében afroamerikai elnököt is választottak, de a rasszizmus a mai napig jelen van az amerikai társadalomban, a rabszolgatartó múlt megítélése ugyanolyan megosztó maradt. A 2020-ban brutális rendőri erőszak áldozatául esett fekete bőrű George Floyd halála tüntetéssorozatot indított el, és újult erőt adott a feketék jogainak védelméért küzdő Black Lives Matter mozgalomnak.

 

(MTVA Sajtóarchívum)

 

 

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Origo Google News oldalán is!

Mindent egy helyen az Eb-ről