A magyar csapat eredményei:
Aranyérem
0
Ezüstérem
0
Bronzérem
0
HUNMagyarország
19:00KézilabdaMagyarország-Franciaország

Nem volt életbiztosítása a Niagara-vízesés felett átkelő akrobatának

Múlt-kor cikk, Múlt-korcikk, 07.10., akrobata a Niagara felett, akrobataaNiagarafelett
átkelés a Niagarán
Fotó: forrás: wikipedia - William England
Vágólapra másolva!
Még egy herceget is a vállán akarta vinni kötélen egyensúlyozás közben Charles Blondin, akit bátorsága a Niagara-vízesés felett átkelve sem hagyott el. A francia akrobata évtizedeken keresztül számos meghökkentő mutatvánnyal kápráztatta el közönségét, sőt attól sem ijedt meg, hogy esetleg egyszer elpártol tőle a szerencse, hiszen még életbiztosítást sem kötött.
Vágólapra másolva!

A Niagara-vízesés közelében egy rózsaszín harisnyanadrágba és sárga selyemből készült tunikába öltözött férfi jelent meg 1859 nyarán. A viselet, bár elsőre szokatlannak tűnhet, így festettek a 19. századi akrobaták ruhái. 

Charles Blondin azt tervezte, hogy egy csaknem 340 méteres utat fog megtenni a vízesés felett kifeszített kötélen.

A mutatvány életveszélyes volt, a kötél meg csupán 8 cm vastag. A nézők ámulattal figyelték a produkciót, amit addig ember nem hajtott végre, és miután a kötéltáncos biztonsággal szilárd talajt ért, a tömeg katartikus állapotban megragadta, és vállra véve diadalmasan ünnepelte Blondint. 

Megszokott mutatvány újragondolva

Az akrobata újra és újra próbára tette szerencséjét, és többször is megismételte az emberfeletti attrakciót. A nézők idegein táncolva ezeket mindig kiegészítette egy-egy, a produkciót hátráltató elemmel is. Volt, hogy kendővel takarta el a szemét és úgy ment végig a kötélen, de előfordult az is, hogy talicskát tolt maga előtt, illetve gólyalábakon egyensúlyozva tette meg a veszélyes körülmények között még hosszabbnak látszó távot.

Múlt-kor cikk, Múlt-korcikk, 07.10., akrobata a Niagara felett, akrobataaNiagarafelett
Charles Blondin
Fotó: forrás: wikipedia -  unknown photographer

A legbizarabb talán az volt, amikor félúton megállva – mintha csak egy átlagos reggel lenne – nekiállt omletett sütni a magasban. 

De attól sem hátrált meg, hogy mutatványa közben embert vigyen a hátán. Ezt a nemes feladatot általában a menedzsere vállalta. 1860-ban a walesi herceg is szemtanúja lehetett a példátlan produkciónak.

Blondin, meglátva a neves vendégben rejlő lehetőséget felajánlotta a későbbi VII. Eduárd angol királynak, hogy őt is átviszi a hátán egyik attrakciója során. 

Vágya azonban nem teljesülhetett, a herceg nem vállalta a kockázatot. 

Blondin hihetetlenül nagy népszerűségnek örvendett, a világ számos pontján fellépett, köztük Angliában is, a Kristálypalotában. Talán itt mutatta be egyik legkockázatosabb műsorszámát, mikor is öt éves kislányát sem féltve, talicskába ültetve tolta át a gyermeket egyik pontból a másikba, a kötélen egyensúlyozva. 

Kritikus szemmel az ég felé

Míg a nézők izgalommal várták az újabb és újabb légi akrobatikát, voltak, akik kritikával illették ezeket a teljesítményeket. A kor neves írója, Charles Dickens nem rajongott Blondinért, véleménye szerint fél London csak azért figyeli a kötéltáncost, mert szörnyű, végzetes balesetre vágynak. A New York Times sem hagyta szó nélkül munkásságát, és meggondolatlan embernek titulálta a férfit.

Múlt-kor cikk, Múlt-korcikk, 07.10., akrobata a Niagara felett, akrobataaNiagarafelett
Az akrobata és menedzsere
Fotó: forrás: wikipedia -  Bishonen / Commonsra Ludmiła

Mark Twain kissé nyersebben fogalmazott, kalandvágyó idiótának nevezte. 

Mindenesetre, a tömeg nem foglalkozott a vádakkal, inkább fogadásokat kötöttek Blondin mutatványaira, hogy vajon túléli-e vagy sem. Akik szerencsés végkimenetelre voksoltak, valószínűleg szép summával távozhattak, hiszen az akrobatát sosem érte nagyobb baj. Igaz, mulasztások alkalomadtán előfordultak. Dublinban az elszakadt kötél miatt tragédiába torkollott az esemény, amikor az összeomló állványzat miatt két munkás életét vesztette. 

Gondolhatnánk, hogy a férfi minden eshetőségre fel volt készülve, ha végzetes hibát követne el, de nem így volt.

 Útjait a biztosítókötelek és hálók luxusa nélkül tette meg, úgy gondolta, hogy a katasztrófára való felkészülés csak növeli annak valószínűségét, hogy balesetet szenved. Annyira bízott sikerében, hogy életbiztosítást sem kötött, sőt még viccelődött is azon, hogy egyik biztosító sem vállalta a kockázatot.

További történelmi témájú cikkeket a Múlt-kor történelmi magazin weboldalán olvashatnak.

 

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Origo Google News oldalán is!