A JAMA Psychiatry folyóiratban publikált kutatást a Harvard TH Chan School of Public Health kutatói által vezetett csapat végezte 50 ezer idős amerikai ápolónő bevonásával, amely bár nem mutat ki közvetlen ok-okozati összefüggést, de azt sugallja, hogy a „mentális perspektívák” befolyásolhatják a fizikai egészséget.
Korábbi kutatások összefüggést mutattak ki a hála és a mentális szorongás alacsonyabb kockázata, valamint a nagyobb érzelmi és szociális jólét között. A fizikai egészséggel való kapcsolata azonban kevésbé ismert. Tanulmányunk az első empirikus bizonyítékot szolgáltatja erről a témáról
– mondta Ying Chen epidemiológus a Harvard TH Chan School of Public Health munkatársa a ScienceAlert online tudományos portálnak.
A vizsgálatban résztvevők átlagéletkora 79 év volt, akiket arra kértek, hogy töltsenek ki egy kérdőívet, amely felmérte azt, hogy mennyire voltak hálásak mindenért az életükben 2016-ban. A kutatók ezután ellenőrizték a feljegyzéseket, amelyeket egy nagyobb projekt részeként gyűjtöttek, hogy kiderítsék, hány haláleset történt 2019-ig.
A három év alatt összesen 4608 ember halt meg, de azok, akik a legmagasabb pontszámot kapták az úgynevezett hála skálán, mintegy 9 százalékkal kisebb valószínűséggel voltak közöttük.
Úgy tűnt, hogy azok, akik több hálát mutattak, minden halálozási okkal, de különösen a szív- és érrendszeri betegségekkel szemben jobban ellenállók.
Bár az adatokat olyan tényezők alapján ellenőrizték, mint a szociodemográfiai tényezők, az egészségügyi előzmények és az életmódbeli döntések, ám ez még nem elegendő ahhoz, hogy a szakemberek biztosan kijelenthessék: a hála eredményezi a hosszabb élettartamot. Számos változó játszhat ugyanis szerepet ebben, beleértve az olyan, szorosan kapcsolódó attitűdöket, mint például az optimizmus, amelyet korábban szintén összefüggésbe hoztak a jobb szívegészséggel. Ám a kutatók szerint az is lehetséges, hogy azok az emberek, akik más okokból egészségesebbek, egyszerűen hajlamosabbak a hála érzésére.
Más tudósok viszont úgy vélik: egyelőre gyenge bizonyítékuk van arra, hogy a hála gyakorlása segíthet a jólét javításában.
Egy 2020-as metaanalízis szerint a hálával kapcsolatos gyakorlatok legfeljebb korlátozott előnyökkel járnak a szorongásban és depresszióban szenvedők számára.
Ugyanakkor a hála tudatos megnyilvánulásaival – például levelek írása, amelyekben részletezzük, hogy miért vagyunk hálásak – kapcsolatban kimutatták, hogy egyes emberek számára jótékony hatásúak. Ez azt sugallja, hogy egy kis hála tényleg hasznos lehet.
Korábbi kutatások azt mutatják, hogy vannak módjai a hála tudatos erősítésének, például ha hetente néhányszor leírjuk vagy elmondjuk, hogy miért is vagyunk hálásak
– magyarázta Chen, aki kollégáival legközelebb a hála és a halálozás közötti kapcsolatot szeretné megvizsgálni egy nagyobb és változatosabb csoportban.
Korábbi tanulmányok szerint a hálás emberek nagyobb valószínűséggel ragaszkodnak az egészséges szokásokhoz, ráadásul a hála segíthet a társas kötelékek ápolásában is, amelyek szintén összefüggnek a hosszabb élettartammal.