Spanyolország
21:002024. július 14.
Anglia

Nóva ragyoghat fel bármelyik pillanatban az éjszakai égbolton

Vágólapra másolva!
Szabad szemmel is láthatóvá válhat az éjszakai égbolton nóvakitörés miatt a T Coronae Borealis (T CrB) nevű különleges változócsillag.
Vágólapra másolva!

Most már bármelyik nap felragyoghat az Északi Korona csillagképben  egy ritka nóva

 

A jelenség bármelyik nap bekövetkezhet, ennek során az objektum nagyjából olyan fényesnek látszik majd, mint a Sarkcsillag - közölte a Svábhegyi Csillagvizsgáló szerdán. A T CrB nevű csillag egy 3000 fényévre lévő, két csillagból álló rendszer egyik tagja, amely az Északi Korona (Corona Borealis) csillagképben található. A T CrB egy különleges változócsillag, amit a szaknyelvben visszatérő, vagy rekurrens nóvának neveznek. Ez azt jelenti, hogy a csillag bizonyos időközönként hirtelen felfényesedik, majd a felfényesedés időskálájánál valamelyest lassabban elhalványul, s visszatér nyugalmi állapotába.

A fékör alakú Corona Borealis csillagkép szabad szemmel is könnyen felismerhető a nyári égbolton. A térképen a nyíl mutatja a A T CrB nevű nóva felfénylési helyét 
Fotó: BBC Sky at Night Magazine/Pete Lawrence

A közlemény szerint a kettős rendszerben legutóbb 1946-ban következett be nóvakitörés, előtte 1866-ban, és a számítások szerint nemsokára újra rendkívüli felfényesedés tanúi lehetünk. Ekkor az egyébként szabad szemmel láthatatlan csillag egy "új csillag" (latinul: nova stella), azaz nóva formájában megjelenik az égbolton.

 

Csak alig tíz visszatérő nóva ismert az egész Tejútrendszerben

 

A hirtelen felfényesedés után az elhalványulás is rendkívül gyorsan bekövetkezik: a csillagot pár napig lehet megfigyelni szabad szemmel, majd még körülbelül egy hétig binokulárral vagy távcsővel. Ezután a T CrB fokozatosan visszahalványodik nyugalmi fényességére, és azt megtartja még 80 éven át. A nóvákat különböző osztályokba sorolják az elhalványulás mértéke alapján. Mindezek mellett létezik még egy nóvatípus, amelyet visszatérő nóvának neveznek: ebben az esetben a nóvarobbanás nem csak egyszer következik be a csillag élete során, hanem bizonyos időközönként, 10-100 éves időskálán ismétlődik, míg végül a csillag egyszer eljut a végső megsemmisülést okozó szupernóva-robbanásig. 

Egy felrobbanó nóva asztrofotója
Fotó: Chandra X-Ray Observatory Center

Jelenleg a Tejútrendszerben 10 visszatérő nóvát ismernek, amelyeknek egyike a T CrB. Nóvarobbanás olyan kettős csillagrendszerekben következhet be, amelyekben az egyik tag egy vörös óriás, a másik pedig egy fehér törpe. 

A kis méretű és forró fehér törpe rendkívüli sűrűsége miatt erős gravitációval rendelkezik, 

és ennek köszönhetően folyamatosan anyagot „szipkáz el” a társ vörös óriástól. A vörös óriásból áramló anyag a fehér törpét övező anyaggyűjtő (akkréciós) korongban halmozódik fel. Egy bizonyos idő elteltével az egyre jobban összesűrűsödő akkréciós korongban a hőmérséklet és a nyomás átlép egy kritikus határt, és ennek hatására a korong aljában robbanásszerűen beindul a hidrogén héliummá való fúziója, ami elképesztő fényességnövekedést okoz.

Az Egyszarvú csillagképben található V838 Mon jelű objektum 2002-ben vált vörös nóvává
Fotó: NASA and The Hubble Heritage Team (AURA/STScI)

 Ez a folyamat játszódik le a T CrB rendszerben is, és ennek köszönhetően napokon belül a Sarkcsillag fényésségével vetekedő nóvát pillanthatunk meg az Északi Korona csillgaképben. A különleges jelenségről részletes beszámoló olvasható a Svábhegyi Csillagvizsgáló honlapján.

 

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Origo Google News oldalán is!

Mindent egy helyen az Eb-ről