A New York-i Memorial Sloan-Kettering Rákkutató Központ tudósai által elvégzett vizsgálatok adatai nem erősítik meg azokat az aggodalmakat, melyek szerint a mobiltelefon-használat elősegíti az agytumorok képződését. Szerintük sem a telefonhasználat, sem annak időtartama nem kapcsolódik a halálos betegség kifejlődéséhez.
A kutatók 891 ember 1994 és 1998 közötti telefonhasználati szokásait vizsgálták. A vizsgált csoport tagjainak körülbelül a fele jelenleg agydaganatban szenved. Figyelembe vették a készülék típusát, a havi használati időt, a havi átlagos telefonszámlákat, illetve a telefonhasználat kezdetének időpontját.
Kiderült, hogy a betegek átlagosan havi 2,5 órát telefonáltak, míg a kontrollcsoport tagjai 2,2 órát, ami nem tekinthető érdemi különbségnek. A két csoport között sem a kor, sem a nemek függvényében nem találtak érdemi különbséget (tehát nem lehet azt mondani például, hogy a betegek között több a fiatal vagy a nő), s ugyanez igaz a bőrszínre és az iskolai végzetségre is.
Az antenna sem számít
Érdekes szempont volt az antenna közvetlen hatásának felmérése, mivel ennek környezetében a legintenzívebb a sugárzás. A kutatók megvizsgálták, hogy a fej antenna felőli oldalára összpontosulnak-e a daganatok, s ha így van, azon belül milyen területre. Azonban nem találtak az antennával való összefüggést, sem a daganatok agyféltekék közötti megoszlásában, sem konkrétabb elhelyezkedésükben.
Egy korábbi svéd felmérés ugyanezekre az eredményekre jutott. Maguk a kutatók is hangsúlyozzák azonban, amit sokan éles kritikaként fogalmaznak meg: több és főleg hosszabb időn át folytatott vizsgálatok szükségesek ahhoz, hogy biztosan eldönthessük, milyenek a mobiltelefonálás egészségügyi hatásai. Például a dohányzás rákkeltő hatásának igazolása is hosszú kutatások eredményeképpen született meg, pedig ma már mindenki számára nyilvánvalónak tűnik. Mindenki telefonálhat tehát tovább - de csak a saját kockázatára.
Ajánló:
A BBC cikke angol nyelven.